Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)
ADATTÁR - Papp Izabella: Kunszentmártoni görög boltos hagyatéka 1795-ből / 307. o.
Vaits István neve több alakban szerepel a forrásokban. Kezdetben Haris Vaitsként említik, s bizonyára a magyar környezetben kapta az István utónevet, mert a későbbi összeírásokban Voich Stephanus, Stephanus Vajits, végül pedig Vaits István néven szerepel. 18 A boltok bérlete mellett Vaits István volt a bérlője a kocsmának és mészárszéknek is, melyeknek jövedelméből hamarosan házat tudott építtetni. Az 1778-as jegyzőkönyvben olvashatunk házhelyének kiméréséről: „Helységünk Beneficiumi árendátorának Vaits Istvánnak Turcsányi Pál szomszédságában délre szélességű 3 ölnyire egy szobára, konyhára és egy Kamrára való kimutattatott. 19 A bérleti szerződésekből részben tükröződik az a gazdasági ellentét, amely a görögök és a zsidó kereskedők között már a XVIII. században jelentkezett, és az is tapasztalható, hogyan változik a Kerület véleménye a gazdasági szükségszerűség hatására. Bár a XVIII. század második felében a kunszentmártoni boltokat kizárólag görög kereskedők bérlik, az áruikkal egyre gyakrabban érkező zsidó kereskedők itt is kezdenek komoly konkurenciát jelentem számukra. A kerületi rendelkezések tiltják ugyan a zsidók betelepülését, az élelmes kereskedők azonban ezt úgy hidalják át, hogy a környező, nem kiváltságos területeken megszállnak, és innen érkeznek rendszeresen áruikkal a vásárokra, piacokra, később pedig a város egyes házaiban lerakatokat is tartanak. A Kerület ebben az időben egyértelműen a görögöket részesíti előnyben, s a zsidók kereskedésének korlátozására a bérleti szerződésben a zsidók okmányainak megvizsgálására kötelezik a helység bíráját: „Hogy pedig az meg írt Kalmároknak kereskedése annál jobb móddal folyhasson, a mostani Iicitatio alkalmatosságával a Nemes Districtusok által tett Kegyes Determinatiónak értelméhez képest a Zsidóknak passualissa a Helységbéli Bírák által mindenkor visitáltassék. 20 A rendelkezés bizonyos mértékig védelmet jelentett a görögök számára, és korlátozta a zsidók kereskedését. Később azonban a város maga is felismerte, hogy a lakosok igényeit csupán a görögök árui már nem tudják minden tekintetben kielégíteni, így 1799-től megengedik a zsidók számára a házaknál történő árusítást a görögök tiltakozása ellenére is. 21 Vaits István 1773-tól egészen a haláláig bérelte görög társaival a kunszentmártoni boltokat. Ebben eleinte a Kalló család tagjai voltak a társai, később az egyik boltot önállóan bérelte, ahol Márton György görög kereskedő volt a társa. Üzlete igazi szatócsbolt volt, ahol a legkülönfélébb ruhaanyagoktól a fűszerekig, az abc-s könyvtől a kupakos pipáig lényegében mindent meg lehetett találni. Igen jelentős készletei voltak a különböző ruhaféleségekből. Az összeírok a gyolcs, selyem, a „habos matériák és posztók gazdag választékát találták a polcokon, a ruhák díszítéséhez szükséges színes gombokkal, kapcsokkal, bokrétákkal és pántlikákkal. A keres18 Pl.: Jászkun Ker. Közig. ir. D Capsa VI. Fasc. 4. No.24 1/2.; Uo. D Capsa XU Fase. 2. No. 26.; Kunszentmártoni bérleti szerződések 1773-1795. SZML Kunszentmárton tanácsi jegyzőkönyv. 1778. 29. 20 SZML Kunszentmárton iratai. Vegyes szerződések. 1724-1885. 1779. 21 Uo.1799. 312
