Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)
ADATTÁR - Benedek Gyula: Iratok és oklevelek Külső-Szolnok vármegye XVI. századi történetéhez / 229. o.
[de Thurkeddy], Győry [Geory] Mártonnal Turköviről [de Thurkeowy] tisztekkel, Nagy Péterrel Várkonyról [de Warkony], Barbély Péterrel ugyanazon Várkonyból és vázsonyi [de Wason] Horváth [Horvát] Mátyással, a saját nevükben és személyükben oda törvényesen meghívott személyekkel. és bevezették [. . .] beiktatták azokat [serkei Lórántffy Mihályt és Pált, valamint Bakos Jánost] Tiszavarsány és Mezőtúr [Thur] felerészének a birtokába [. . .] ellentmondás nélkül [. . .] Ennek a dolognak emlékezetére és megerősítésül rendeljük és engedjük a megboldogult Lórántffy [Loranthfy] László mondott fiainak Mihálynak és Pálnak, valamint Bakos Jánosnak a függőpecséttel és a mi hiteles pecsétünkkel megerősített kiváltságlevelünket, Kelt [Egerben] az Úr 1590. évében, az említett utolsó beiktatástól és bevezetéstől számított tizenhatodik napon [július 23-án] Javíttatott általam Goda Kristóf által, annak a káptalani jegyzőnek a helyettese által. S.k. Az irat eredeti, hiteles, teljesen ép, jól kiírt, de a sok rövidítés miatt nehezen olvasható. Végig latin nyelvű. OL E-148 Kamarai lt. Neo-regestrata Acta Fase. 852. No. 31. Ez az oklevél perdöntő bizonyíték ahhoz, hogy miként kell értelmezni Heves és Külső-Szolnok vármegyék 1569. évi „egyesítését. Amennyiben figyelmesen elolvassuk a második és a harmadik bekezdést, úgy egyértelműen kiderül, hogy jelen esetben Dersy Gáspár, ül az őt helyettesítő Széky Pál mint Külső-Szolnok alispánja funkcionál Még pontosabban: 1590-ben az egyik alispán külső-szolnoki volt. A szolgabirák külön történő felsorolása még világosabbá teszi azt, hogy ebben az időben de jure még két külön megyéről van szó, azonban Külső-Szolnok az igazságszolgáltatás tekintetében utalva van Heves vármegyéhez. 27. Fáy István emlékeztetője 1 szentlőrinci 2 jószágairól 1590. augusztus 12. „Bíztam Kovács Boldizsár fiam Uramra az oda alá való Jószágomnak gondjaviselését, azoknak kiknek rendszerint nevük és helyek így következnek: „Mi a jászói Szent János egyház konventje, adjuk emlékezetül, tudniillik, hogy Tekintetes Szentlőrinczy [Zenttlwrinczy] János, előttünk tudniillik az ő egész birtokrészét a Külső-Szolnok vármegyében lévő Szentlőrinczen, továbbá a Csongrád vármei Az emlékeztető 1636. május 22-én készült, jelenleg ismeretlen célból. A mai NyarszentlorrncTol van szó, amely Kecskeméttől keletre található. 267
