Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)

ADATTÁR - Benedek Gyula: Iratok és oklevelek Külső-Szolnok vármegye XVI. századi történetéhez / 229. o.

25. A balaszentmiklósi

1 plébános nyugtája a papi negyed átvételéről 1583. szeptember 15. „Én Varsányi [Varsany] Márton Krisztus egyházának

2 balaszentmiklósi [Balazenmyklosiny] lelkipásztora ezen levelemmel tanúsítom, hogy Gellen [Gellen] Lőrinctől és Molnár István deáktól,

3 ő szent királyi felsége tizedösszeíróitól 32 kereszt

4 és 3 kéve őszibúzát, a kaszálásból pedig 11/2 boglya szénát átvettem;

5 Amely dolognak a megerősítésére (ahogy kérni szokták) ezt az én általam használt pecséttel lebélyegzett nyugtát, valamint a tizedet a fentmondott Uraknak átadom, 1583. szeptember 15-én. Sajátkezúleg. Az iratot a tizedösszeírók mellékletként csatolták az 15834k évi tizedösszeírás végére, amellyel az egri vár élelmezési biztosa (provisora) előtt igazolták a kiadást. Az irat eredeti jói olvasható. Eddig kiadatlan. Csak a fotókópiáját láttuk, az irat egyetlen példánya az OL E-I 59 Kamarai lt. Regesta Decimarum Heves és Külső-Szolnok vármegyék 1583. évi tized összeírásában van. OL Ft. 9691. doboz 1583/3. 21. A tized a jobbágyok adója volt a gabonafélékből az illetékes püspökségek (jelen esetben az egri) részére. A Magyar Kamara azonban 1553-tól a Heves és Külső-Szolnok megyei tizedeket is bérbe vette az egyháztól és begyűjtése után az egri vár fenntartására rendelte. Az itt szóban lévő tizedet - illetve annak a lelkipásztor által átvett negyedét - 53 név szerint megnevezett, tized fizető balaszentmiklósi jobbágy termelte meg.

9 Ma Törökszentmiklós. 2 Biztos, hogy katolikus egyházról van szo, amire a következő latin szövegrész alapján következtetünk: „pastor Ecclesiae Christi Balazenmyklosiny," vagyis nem prédikátornak titulálja magát. Lásd a 8. sz. jegyzetet is. A turpasztoi lelkipásztor ugyanitt található hasonló nyugtájából kiderül, hogy mindketten az egri vár lovaskatonái voltak. Gcllén, Felnémeten, Molnár Makiáron lakott. Egy kereszt 30 kévéből állt. Minden falubirtok tizedének - jelen esetben 128 keresztnek és 12 kévének — a negyedét a helyi plébános (prédikátor) kapta, az egyháza fenntartására. Lehetséges azonban, hogy csak a negyed negyedéről van szó. Ebből az derül ki, hogy a tizedet a helyi bíró, Bakolcz (Bakó

Ich) Balázs és a lelkipásztor gyűjtötték össze. Az élelmezési biztos gondoskodott a számadás leadása után, a tized megmaradt részének az értékesítési módjáról. Valójában itt kellene lennie a kishevesi tizedösszeíró járás minden lelkipásztora hasonló nyugtájának, de csak a turpásztói, a fegyverneki, az abádi és a kenderesi (az utóbbi prédikátor), található a balaszentmiklósi mellett. Számos ilyen nyugta láttán feltételezzük, hogy a református plébánosok titulálták magukat prédikátornak. 9

Uo. 265