Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)

ADATTÁR - Benedek Gyula: Iratok és oklevelek Külső-Szolnok vármegye XVI. századi történetéhez / 229. o.

rácok még nagyobb számban élnek itt, főleg Tenyőn és Kunszentmártonban. A források túlnyomó többségének tanúsága szerint Csudabala az egész korszakban Külső-Szolnokhoz tartozott. (Ma Dévaványa és Túrkeve közötti terület.) 23. Protekcionális levél az öcsödieket Egerbe felhajtó katonák részére 1575. április 7. „Mi Ungnád Kristóf sümegi [Swmeghy] szabad úr, Várasd, Heves [és Külső-Szolnok] és Borsod vármegyéknek főispánja, az felséges Római Császárnak tanácsosa és egri főkapitány; Adjuk mindenkinek tudtára, hogy mi bocsátottuk oda alá ez mi szolgánk szolgáit, Rhédey [Redey] Pál

1 szolgáit,

2 hogy az öcsödieket [eotseodieketth] felhozzák [Egerbe], Azért hagyjuk mindeneknek, hogy mindenütt ez mi szolgánk szolgáit békével bocsássátok [tovább], sőt annak felette minden segédséggel legyetek nékiek,

3 Kelt Egerben, az úr 1575. évében, április hó 7-én" Az iiat eredeti, végig magyar nyelvű, jól olvasható, aláírással nincs ellátva. Funkciója szerint a katonák eljárásának hivatalos voltát igazolja. Alul középen kis viaszpecsét nyoma. OL P-1868 Rhédey es. lt., Öcsöd és Tatárszállás 1575-1729, 11. csomó 57. tétel 1. Ungnád Kristóf 1575-ben Heves és Külső-Szolnok vármegyéknek valójában főispáni helytartója, mert a kinevezett főispán Radéczy István egri püspök, aki azonban távol élt a megyéktől. 1A. Tiszapüspöki terménytized-jegyzéke 1579. október 25. „A kereszt áll 30 kévéből. Bemutatva 1579. október 25-én. Kimutatás az őszi és tavaszi búza tizedekről a kishevesi [tizedösszeíró] járásban

1 az 1579. évben. Tizedösszeírók: Nagytállyai [de Nagy Thallya] Balázs deák és Pázmándi [de Pazmad]

2 Takács András. Rhédey Pál egri katona, aki Öcsödön kívül birtokos volt Tatárszálláson is. Jobbágyai minden jel szerint elmulasztották a fizetéseket. Katonákról van szó, akiket az öcsödiekért küldenek. Az irat egyértelműen szabadmenet-levél (salvus conductus). A mai Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Tisza és Zagyva között fekvő' falubirtokai a nagyhevesi tizedösszeíró járáshoz tartoztak, Heves megye keretein belül. A jászok nem értendőit ide. Pazmánd-puszta 1779-ben még létező hely volt Eger es Kerecsend között (OL Ft. 1709. dob. No. 41. 69.). 263