Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)

ADATTÁR - Benedek Gyula: Iratok és oklevelek Külső-Szolnok vármegye XVI. századi történetéhez / 229. o.

Először a Jakabházy -Tassy-per közlése alkalmával adtunk hírt arról, hogy a XVI. században talán Tiszavarsány is volt megyeszékhely. (Lásd Zounuk 1. sz. 249. old.) Ez az oklevél első alkalommal szolgáltat ennek bizonyításához konkrét, hiteles adatot. Ám önmagában ez még mindig nem elegendő bizonyíték, további még döntőbb források megtalálására van szükség. Viszont, ha összevetjük egy az országos történelmünkből ismert momentummal, akkor feljogosít egy feltételes következtetésre. Eszerint Fráter György 1542-ben a Tiszántúlt hivatalosan is a keleti magyar királysághoz csatolta, amellyel a megyénket kettévágta úgy, hogy Szolnok a Habsburg oldalon maradt. Emiatt érdekében állt, hogy a megye ügyeit az ő oldalán, esetleg Tiszavarsányon intézzék. 13.1. Ferdinánd király kinevezi Zay Ferencet Külső-Szolnok vármegyei ispánnak 1552. március 8. „Mi Ferdinánd adjuk emlékezetül [ . . . ] hogy a mi naszádos kapitányunkra, csömöri [de Chemer] Zay Ferencre,

1 a becsületességért és megbízható hűségéért, Külső-Szolnok vármegye tisztét rendeljük rábízni és ráruházni, a mi megfontolt elhatározásunk után most törvényes [megyés] ispánnak

2 kinevezve, a szokásos hatósági jogokkal, kiváltságokkal és szolgálatokkal, Esküjénél és hűségénél fogva nekünk oly módon szolgáljon [...], hogy a törvények alapján az ítéletet és az igazságot ![...] mindenkinek részrehajlás nélkül szolgáltassa, A zászlós urak

3 és a nemesi rend egészét — akik a mondott vármegyében vannak — jogaikban és szabadságaikban megőrizni tartozzon és köteleztessen, Figyeljen és ügyeljen rá, hogy a közönség és az egyesek a mi királyi kamaránk hasznát abból a megyéből beadni köteleztessenek, [. . .] Ezért nektek Külső-Szolnok vármegyében lakó embereknek [. . . ] ezekkel a sorokkal erősen parancsoljuk és rendeljük, hogy ezután a nevezett Zay Ferencet [.. . ] a ti törvényes és [ . . . ] [megyés] ispánotokként elfogadjátok és elismerjétek, az Ő igazságszolgáltatásában közreműködjetek, az igazság érdekében mellette álljatok, és minden szabadságos, jeles és szokásos dologban, abban is, amelyet tőletek a mi nevünkben megtenni követel, hűségesen szót fogadjatok és engedelmeskedjetek, minden időben Csömöri Zay Ferenc a megyei nemesség soraiból indulva a mágnások közé küzdötte fel magát kivételes tehetségével. 1526-ban részt vett a mohácsi csatában, 1548. augusztus 15-tól Eger várnagya, 1550. november 12-től szolnoki várkapitány, 1552. március 8-tól Külső-Szolnok vármegye főispánja, 1560. július 1-tól báró, 1560 szeptembertől kassai főkapitány, 1569-tól fels őrnagy arországi főkapitány. I. Ferdinándtól az 1559. december 6-i adományozó levél szerint 23 vármegyében kapott birtokokat. A megyésispán (comes) azonos a történetileg későbbi főispáni (comes supremus) méltósággal. Zászlósoknak az ország leggazdagabb főurait nevezték, akiknek a birtokaik után kiállított hadakat joguk volt saját zászlajuk, ill. saját parancsnokságuk alatt harcba vinni. Később ez a megnevezés az országos főméltóságok és az udvari tisztségviselők gyűjtőnevévé vált. 251