Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)

ADATTÁR - Benedek Gyula: Iratok és oklevelek Külső-Szolnok vármegye XVI. századi történetéhez / 229. o.

és átengedték; [. .J

10 Akkor ha ez az ellenszegülő, vagy a másik felet megszégyenítő, ill. ingerlő fél, ellenállna a másik [a szentlőrinci] féllel szemben, legott 200 aranyforinttal terheltessen, ill. terheléssel számoljon, ahogy a tisztelettudó felek a választott bírák előtt, megdönthetetlenül és önkéntes elhatározással kötelezték magukat egyenként, az említettekben és az említettek minden [részletében], a jelen levél bizonysága szerint; Kiadatott Szolnokon [in Zolnok], a fentemlített napon és időpontban [február 1-én] az Úrnak az 1501-edik évében" Az oklevél eredeti, végig latin nyelvű, öt helyen foltos, két helyen kis mértékben, egy helyen nagyobb mértékben kitört. Alul három kis pecsét, további háromnak pedig a nyoma látszik. Borítóján a következő olvasható: „Szolnok Varmegjei Jószágról osztó Levél." Eddig nyomtatásban nem jelent meg. OL DL 69.169 Szolnok megyei „székhely"

11 funkciója az ezt megelőző oklevelek alapján nyitott volt, mert a keltezésükben a földrajzi hely ritkán volt feltüntetve. Ezen forrás, valamint további, tíznél több előtalált forrás záradéka alapján teljes bizonyossággal állítható, hogy legalábbis 1526-ig Szolnok volt Külső-Szolnok vármegye közgyűléseinek és a törvényszéki üléseinek a színhelye. 3. Bizonyságlevél a nyényei nemesek és a tiszavarsányi polgárok közötti határvita elrendezéséről 1501. február 25. „Mi Nemes Istvánházy [ystwanhazy] László

1 és Nyényei [de nenev] Osváth Külső-Szolnok vármegye szolgabírái adjuk emlékezetül mindenkinek és mindeneknek, akiknek illik, bárhol találtatnak; Hogy elébünk jött a szandai Nemzetes Varjas Illés [Elias Waryas de villa Zonda], aki élőszóval, letett hite mellett a következő módon vallott; Hogy Nemes Nyényei Boldizsár és Nyényei Albert [nobiles Balthazar de néne et Albertus de nenee] jussfenntartó nyilatkozatot tett neki, Varjas Illésnek, minthogy használták és kisajátították a nemes társaival a hajdani Nagyságos Derencsényi [GeNégy oklevélsort hagytunk ki, mert a papír kitörése és foltossága miatt nem lehetett összefüggó'en lefordítani. Annyi kivehető, hogy az ellenszegülés lehetőségét fogalmazza meg. Az idézőjelet azért használjuk, mert megyeszékhelyről csak 1514-től kezdtek beszélni hivatalosan. Egytelkes nemes, aki Istvánháza kuriális helyen lakott. 236