Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)

ADATTÁR - Benedek Gyula: Iratok és oklevelek Külső-Szolnok vármegye XVI. századi történetéhez / 229. o.

II. 1. H. Ulászló király egy tiszavarsányi

1 birtokrész ügyében a törvényesség betartására utasítja Külsó'-Szolnok vármegye vezetőit 1500. március 24. „A király Úr saját rendelkezése alapján „[II.] Ulászló,

2 Isten kegyelméből Magyarország és Csehország stb. királya Külső-Szolnok vármegye ispánjának vagy alispánjának, vagy szolgabíráinak, a híveinknek üdvözlettel és kegyesen; Nemzetes Kállay [de Kalló] János

3 és ugyanezen [Kállay] János által a Tiszavarsányban lévő birtokrészébe gazdatisztnek állított Nemes Nagyfalui [de Naghfalw] Dénes - a mi híveink — személyesen előadták; Miszerint a közelmúlt napokban Nemzetes Dersi [de ders] Lajos, a Ti személyetek elé perbe szólította magukat a panaszosokat, egy bizonyos Cseber

4 [Chebel] nevű rét ügyében és tekintetében, amely ugyanazon Külső-Szolnok vármegyében, az ő falubirtokának a területén fekszik és van, amely perben Ti a fentemlített Dersi Lajos kérésére, a mondott panaszosok elmarasztalását helyeztétek kilátásba, vagy már ténylegesen el is marasztaltátok [őket]; Pedig tudjátok, hogy ezen ország szokása szerint az örökségi pereket, valamint a birtokjogok körébe tartozó ügyeket nem a megyés ispánok [Comites parochianí], hanem a királyi kúriánk rendes bírái által szokásos eszközölni, végrehajtani és megítélni, ezért ezen levelünk soraival erősen rendelve parancsoljuk [ ], a ti hűségtek mellett, hogy az elküldött és jelenlegi levelünk megkapása után, a szokásos módon, a magától [Dersi Lajostól] indult pert, amelyben most lesz majd ítélet, minden vonakodás és az említett panaszosok minden károsítása nélkül a királyi kúriánkba - tudniillik a [királyi] személyes jelenlétünk bírósága elé — megítélésre és végleges elintézésre felküldeni tartoztok; Másként ne cselekedjetek, a jelenlegi [levelet] a felolvasás után a felmutatónak visszaadjátok; Kiadatott Budán, a Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe előtti napon [március 24-én], az Úrnak az 1500-adik évében [ ]"

5 Tiszavarsány a mai Rákóczifalva - a múlt század első felében még Felsővarsány-puszta - területén (?) feküdt. Virágkorát kb. 1466 és 1550 között élte. A tizenötéves háborúban történt elnéptelenedése után sokáig nem települt újjá. 2 ü. Ulászló királyról van szó. (ur. 1490. VH\ 15-1516. 111.13.) Id. (V.) Kállay Jánosról van szó. Az 1498-ban született fiát szintén Jánosnak hívták. Az ó'si rezidenciája Nagykálióban, a birtokainak a zöme pedig Szabolcs vármegyében volt. Külső-Szolnokban —Tiszavarsány felén kívül - még Mezó'túr felét is bírta. Itt egészen bizonyosan elírás van az oklevélben, mert a Cseber-ér elnevezés ma is ismert fogalom, és Rákóczifalvától keletre található. (Magyarország földrajzinév tára. II. köt. Szolnok megye. 1980. térképmelléklet.) 5 A bevezető' mondatból (a jobb felső sarokban) sejthető, hogy a királyi kancellár aláírásáról van szó. 233