Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)

ADATTÁR - Benedek Gyula: Iratok és oklevelek Külső-Szolnok vármegye XVI. századi történetéhez / 229. o.

Itt említjük meg, hogy soha nem pótolható veszteség a törökszentmiklósi Almásy család levéltárának 1956-ban történt elégése,

8 így ebből a századból is lehetetlen egy jelentős területi egység történetének megismerése. Kutatásunk főbb fehér foltjai. Semmi információt nem kaptunk a Dózsa Györgyféle parasztháborúról, az 1527-1542 között zajlott polgárháború helyi eseményeiről, kevés az információ a nemesi vármegye 1552-1569 közötti történetéről, s a század végén kezdődött tizenötéves háború külső-szolnoki eseményeiről is. A területi megoszlásra figyelemmel: Mezőtúr, Abony, valamint Balaszentmiklós és környéke vonatkozásában kevés adatot sikerült feltárnunk. Milyen eredményekhez jutottunk: Mindenekelőtt nagy jelentőségű, hogy végre Szolnok történetéről is többet tudunk, mint korábban. Mohács előttről számos oklevelünk bizonyítja, hogy közigazgatási központ, 1514 után pedig megyeszékhely.

9 Szinte minden mozzanatát ismerjük a szolnoki vár századközepi építésének Illésy János jóvoltából.

1 ° Feltűnő, hogy a török által történt megszállása után magyar falubirtokként (possessio) is megjelenik. Ma már perdöntő okmányunk van arról is - amit eddig csak sejtettünk - hogy 1541—1550 között Tiszavarsány több alkalommal színhelye volt a Külső-Szolnok megyei törvénykezésnek. Sikerült megállapítani — elsősorban tized- és portaösszeírásokból —, hogy a megye nyugati határában — legalábbis de jure — még nincs változás ebben a században. Vagyis az továbbra is kb. a Tápiószele kelet, Cegléd kelet, Kocsér kelet és a Nyárszentlőrinc nyugat vonalig nyomult be a mai Pest- és Bács-Kiskun megye területébe. Képet lehetett kapni arról, hogy az ún. közigazgatási zárvány-rendszer (enklávék, exklávék) tovább élt a XVI. században is. Konkrét adatok alapján tényként lehet kezelni azt is, hogy a Kolbász-székben (a mai Nagykunságban) nemességre emeltek személye és birtoka — mint enklávék — Külső-Szolnok vagy éppen Heves megye joghatósága alá kerültek. A török hódoltság miatt a század második felében új intézmények és fogalmak jelentek meg. Például a távolból való közigazgatás, a távolból való birtoklás, a távolból való adóztatás. Megtaláltuk a török elől elfutott nemesek főbb menekülési helyeit, Egert, Gyulát, majd az utóbbi eleste után Ónodot. A településföldrajz tekintetében ma már bizonyosan állíthatjuk — az 1548-tól szinte folyamatosan meglévő tizedjegyzékek alapján —, hogy számos Mohács előtt még létezett település, már a török hódoltság előtt - az 1527—1542 közötti polgárháborúban — végleg eltűnt a megye térképéről. Ami a század iratanyagának publikáltságát illeti, arról annyi mondható, hogy a legszegényesebb az összes többi századéhoz képest.

11 s , , , Harckocsi belövés érte az OL azon szárnyat, ahol ez a gyűjtemény is el volt helyezve. 1514-ben kezdtek az országban megyei székhazakat építeni. 1 Hlésy János a Hadtörténelmi Közlemények 1893. évf. 638—666. oldalán 88 teljes és kivonatos oklevelet közöl ebben a témában a következő' címmel: „Adatok a szolnoki vár építéséhez és első ostromához." A magyarázat valószínűleg a megyei törzsanyag elveszésében keresendő, az e körön kívül esők pedig szétszóródtak. 231