Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)

ADATTÁR - Benedek Gyula: Iratok és oklevelek Külső-Szolnok vármegye XVI. századi történetéhez / 229. o.

BENEDEK GYULA OKLEVELEK ÉS IRATOK KÜLSŐ-SZOLNOK VÁRMEGYE XVI. SZÁZADI TÖRTÉNETÉHEZ I. A XVI. század nagy tragédiát hozott az 1527-ig egységes és gazdaságilag viszonylag erős Magyarországra. Az első csapást az ország ketté szakadása jelentette: nyugati (Habsburg-párti) és keleti (nemzeti) magyar királyságra, amelyet egy tizenöt évig (1527-1542) tartó polgárháború is kísért. A második csapás 1541-ben következett be, amikor Buda elestével hazánk három részre szakadt. Ezek kihatottak ugyan az egész országra, de különösen néhány alföldi vármegyét érintettek. Közöttük Külső-Szolnok vármegye is az események gyújtópontjába került. 1527-ben indult meg az a folyamat, amely hosszú sorvadás után, 1684-ben a megye de jure és de facto megszűnéséhez vezetett. 1527-ben a megye bomlási folyamatát az indította el, hogy a már említett polgárháború következtében a Tisza jobb partján elterülő rész a nyugati, a bal parti rész pedig a keleti királysághoz került, azaz megbomlott a megye korábbi egysége. Szolnok 1552, évi elestével pedig de facto meg is szűnt, csak de jure létezett Gyula 1566. szeptember l-jén bekövetkezett elestéig. Gyula elvesztése új helyzetet teremtett, mert a megye nemessége végképp szétfutott a vármegye közgyűlési és törvénykezési feladatát nem tudta teljesíteni. Ennek feloldására 1569-ben - csak ilyen szempontból egyesítették Heves vármegyével, „Heves és Külső-Szolnok vármegyék' elnevezéssel.

1 Ez jelentette a megye sorvadásának a következő állomását, amely állapot Eger 1596. évi október 13-án történt elestéig maradt fenn. Közölt okleveleink — amelyeket közel kettőszáz eddig nem ismert oklevélből és iratból válogattunk ki - ebből a sajátos háttérből mutatnak be bizonyos részleteket a megye XVI. századi történetéből. Űgy véljük, ez a huszonkilenc oklevél felelt meg leginkább azoknak a követelményeknek, amelyeket a közlés feltételeként kívánatosnak tartottunk. Nevezetesen: - a terjedelmük nem haladta meg a 2—3 oldalt, - kivétel nélkül a XVI. századi Külső-Szolnok vármegye területét érintik, Több közigazgatási aktus, pl. tizedösszeírás, portaösszeírás, adókivetés, adóbehajtás, a katonai beszállásolás, a földrajzi helyek megyei meghatározása továbbra is a Külső-Szolnok vármegye megnevezés használatával történt. Ez a követelmény jelentós források közlését hiúsította meg (pl. az 1548-tól meglévő váci püspöki tizedösszeírásokat). 229