Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)

TANULMÁNYOK - Cseh János: Gepida településnyomok a Tisza-Morotva északi régiójában / 9. o.

nyei, C sorozat) XXIII. Székesfehérvár, 1987. 25-63.; CSEH János: Egy csontmegmunkáló műhely a Gepida Királyság korából (Kora középkori kézművesmesterség nyomai). Uj Néplap, III. évf. 49. szám. Szolnok, 1992. február 27. 12. o.; GALLOWAY, Patricia-NEWCOMER, Mark: The Craft of Comb-making: An Experimental Enquiry' Bulletin of the Institute of Archaeology, 18. London, 1981. 73-90. 10. kép. Kengyel-Vigh-tanya. 6. pont. Meroving-kori lakóház. A gepida telepjelenség föltárásának befejező szakasza már a tavaszi talaj-előkészítő munkák közepette zajlott. Relatíve jól megfigyelhető, hogy a pont a magaspart peremére, a kezdődő/induló, ún. déli kitettségű lejtő sávjára esett, gyakorlatilag annak felső harmadára (geomorfológiai-morfometriai szempontból a gerinclejtőre). Többek között ez az elhelyezkedés tette lehetővé, hogy a terep bejárása során rálelhessek a kiszántott hamurögökre, betöltődés kétségtelen bizonyítékára. 11. kép 11. kép. Kengyel-Vigh-tanya. 6. pont. Germán telepépítmény a 6. század középső évtizedeiből. A fő világtájakhoz igazodóan elhelyezkedő veremház négyszögletes, alapjában véve 3 x 2,9 m méretű, 40-65 cm mélységű (a megnyesett felülettől számítva) volt. Pregnáns, tetőszerkezetre utaló jelenségek nem mutatkoztak. A Gepida Királyság korának eddig ismertté vált településein jellegzetes, külön csoportot képeznek az olyan épület-maradványok, amelyekben nincsenek cölöphelyek. Az erdélyi Malomfalván (Moresti) közel tucatnyi ágas nélküli, kisebb - és átlagos - nagyságú gödörház került föltárásra. A Közép-Tisza-vidéken a legjobb példa erre a kis bohonya20