Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)

TANULMÁNYOK - Vincze Sándor: Néhány iskolázottsági konzekvencia Jász-Nagykun-Szolnok megyében az 1990. évi népszámlálás adatai alapján / 185. o.

iskolába 1971 után járók esetében már kiegyenlítettebb. Feltűnően „eredménytelenek voltak az általános iskola elvégzésében a 25—44 éves korú férfiak (ők az általános iskola 1. osztályát 1951 és 1970 között kezdték meg). Feltünteti a 22. ábra a férfi-analfabétizmus korcsoportok szerinti alakulását is. Sajnos a fíatalodással ez is egyre inkább férfi jelenség lett. így a 25 évnél fiatalabbak között már számarányukon felül vannak a férfi analfabéták. (Ők 1979 után végezték el az általános iskolát.) Míg a terjes népességre még az 1. részben az 5. ábra elemzése során jogosan meg lehetett állapítani, hogy az analfabétizmus elsősorban női jelenség, addig ez a 25 évnél fiatalabbak körében már éppen fordítva van! Az ábra azt is mutatja, hogy a megye esetében a férfiak hátrányára váló ,,nagy ugrás a 25—29 éves korosztályban történt. (Ők az általános iskolát 1974-1978 között végezték el.) A 23. ábra is a 21. ábra változata az 1-7. osztályt végzettek esetére. Főbb jellegzetességként azt emelem ki, hogy ez a „csonka általános iskolai végzettség is - úgy tűnik — a 19 évesnél fiatalabb korosztály számára már férfi sajátosság lett. Összességében a 21-23. ábrák a férfi-társadalom időben jelentékenyen megromlott — megdöbbentően hanyatlott — iskoláztatási trendjéről győznek meg bennünket (országosan és megyeileg egyaránt). A fiatalabb férfi korosztályok jellemzőjévé vált az alacsonyodó iskolázottság. Néhány példa erre: A 40—44 éves korosztályban a megyében a férfiaknak a 31,2 %-a végzett legalább középiskolát (országosan 36,3 %-a), a nőknél pedig a 39,5 %-a (országosan 44,8 %-a). A 20—24 évesek korosztályában viszont már a férfiaknak csak 27,7 (országosan 32,7) %-a, a nőknek pedig 41,3 (országosan 48,1) %-a végzett legalább középiskolát. Ezek szerint 20 év alatt a nők magasabb iskolázottsága javult, a férfiaké pedig romlott (országosan és megyeileg egyaránt)! Áltathatnánk még természetesen magunkat azzal, hogy 20 év alatt azért levelező úton sok férfi elvégzi még legalább a középiskolát, s végül is így esetleg utolérik magasabb fokú iskolázottságban 20 évvel idősebb férfi társaikat. Ez azonban hamis nyugtatás lenne. Az esti és levelező oktatás mai visszafejlődése ilyen különbségek áthidalására már nem lesz képes. (Egyébként is az esti és levelező tagozatok is elnőiesedtek!) Végül is a magasabb iskolázottságban a férfi-nő szaldó nagyobb, mint az ország - megye különbség. Lássunk még egy példát - ezúttal az általános iskola elvégzéséről. A 15—17 éves korcsoportban a 8. osztályig nem jutott el a férfiak 8,4 (országosan 8,9) %-a, a nők 6,3 (országosan 6,0) %-a. A 25-29 éves korcsoportban viszont a 8. osztályig még csak a férfiak 3,8 (országosan 3,1) %-a, a nők 5,0 (országosan 6,0) %-a nem jutott csak el. Ezek szerint az általános iskolai végzettség megszerzésénél az igaz, hogy a férfiak és a nők iskolázottsága egyaránt romlott, de a férfiaké annyit, hogy a kb. 10 évvel fiatalabb korosztály iskolázottsága a nőknél már jóval rosszabb, míg a kb. 10 évvel idősebb férfi korosztály iskolázottsága a nőknél még jobb volt. Ne vigasztaljon bennünket, hogy ez a tendencia országosan még élesebben jelent meg. Az eredmény a magasabb és az alapiskolázottságban ugyanaz a férfiak hátrányára, és az is egységesen igaz, hogy a nők - férfiak iskolázottságában nagyobbak a legfiatalabb korosztálynál a különbségek, mint az országos és megyei adatok között. Tanulságos következtetéseket vonhatunk le akkor is, ha megvizsgáljuk, hogy milyen 202