Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)

TANULMÁNYOK - Vincze Sándor: Néhány iskolázottsági konzekvencia Jász-Nagykun-Szolnok megyében az 1990. évi népszámlálás adatai alapján / 185. o.

szemben). Viszont sajnos hiába sajátossága e korosztálynak, hogy ebben van a megyében a legtöbb befejezett középiskolai és felsőfokú végzettségű, az mégis csak rendre 25,4 %-os, ill. 10,7 %-os az országos 26,4, ill. 13,3 %-kal szemben. Az analfabéták részaránya országosan és megyeileg itt egyenlő (0,7 %). A 20—24 éves - tehát az előbbinél 15 évvel fiatalabb — korosztályban megint többlete lett a megyének analfabétákból (0,9 % az országos 0,7 %-kal szemben), javult viszont az 1—7. osztályos végzettségűek megyei részaránya (2,7 % az országos 2,4 %kai szemben), a 8. osztályos végzettségűeknél előnyünket megőriztük (24,2 % 22,1 %kai szemben), különösen megugrott előnyünk a szakmunkásképzés, szakiskolai képzés területén (38,0 % az országos 34,6 %-kal szemben), viszont jelentősen lemaradtunk a befejezett középiskolai végzettségűek részarányában (29,0 % az országos 35,0 %-kal szemben). Látható - ez volt a korosztály jellegzetessége -, hogy a befejezett felsőfokú iskolát végzettek körében egyenlőség alakult ki az országos részaránnyal (5,2 %). Az eltelt 15 év alatt tehát az arányok még jobban eltolódtak a megyében a befejezett középiskolai végzettség helyett a szakmunkásképzési, szakiskolai végzettség (gyakorlatilag csak az előbbi) felé, s ez a folyamat, mint e munkában már több helyen említettem, a legutóbbi időkig is tartott. Sajnos azzal sem vigasztalhatjuk magunkat, hogy majd a levelező tagozatos középiskolai képzéssel ez a korosztály is javít ezen a mutatón, mert az ország más részein a levelező-tagozatos középiskolai képzés tömegesebb, mint nálunk.

11 A 20. ábra a különböző magasabb (legalább befejezett középiskolai) iskolázottságú férfi és nő-korcsoportok megyei kvótáit vitte grafikonra. (L.: Mellékletek. 20. ábra.) Ez tehát a 17. ábra jó részének nemek szerinti változata. (Hiányzik róla a szakmunkásképzés és a szakiskolai képzés nemek szerinti részletezése, de az előbbi főleg ,,fiús, az utóbbi pedig főleg „lányos iskola lévén, ezek jórészt trivialitásokat mutatnának.) Az ábráról megállapítható, hogy a befejezett felsőfokú végzettségű megyei férfiak és nők kvótája nemek szerint kb. kiegyenlítetten növekedett a 20—24 éves korosztály adatáig. A befejezett középiskolai végzettségűek esetében azonban más a helyzet. Az idősebb korosztályokban a megyei férfiak kvótája sokáig jóval nagyobb volt a megyei nők kvótájánál. A nők kvótája az idősebbek felől a fiatalabbak felé haladva a 35—39 éves korosztálynál vált nagyságrendben egyenlővé a férfiakéval. Ettől kezdve a két görbe együtt fut, vagyis az ennél fiatalabb korosztályoknál nincs lényeges különbség a férfi—női megyei kvóta között. Már ismert, hogy az 1990-ben 35-39 éves korosztály 1964—1968 között — tehát a nagy megyei középiskolai felfutás idején — kezdte meg középiskolai tanulmányait. A középiskolai végzettségben történt megyei emancipálódást tehát a „nagy fejlesztés" tetőzte be, vagyis a „nagy fejlesztés" még maga is elsősorban lánytömegeket hozott be a megye középiskoláiba. Vizsgáljuk azonban meg részletesen a különböző korcsoportokban és a különböző iskolázottságúak között a férfiak arányának alakulását, mert a 20. ábra csak az országos tendenciákkal való összehasonlításra volt jó, de önmagában nem mutatta meg a különböző végzettségűek nőiesedési tendenciáit. Ezekről tájékoztat a 21 -23. ábra. (L.: Mell11 VINCZES. 1992.22-23. 200