Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)

TANULMÁNYOK - Cseh János: Gepida településnyomok a Tisza-Morotva északi régiójában / 9. o.

színífleg egyetlen nyersanyag-tömbből. Pregnáns, „nyers,, korongolásnyomok figyelhetők meg belül. A fazekas-kemencében történt kiégetésnél „rendes," átlagos keménységet nyert, s kívül-belül hasonló, közepes árnyalatú barnás színt. A törésfelület hármasán tagolt: a mag szélesen sötétes, szürkés-feketés, ezt kétoldalt mm-es barnás csík veszi közre. A töredékekből, melyek az edény középső kétharmad-háromnegyedes zónájából valók, arányaiban szélesebb-laposabb asztali használatú eszközre lehet következtetni. Az így csészének vagy tálnak nevezhető alkalmatosság hasrésze ill. legnagyobb kiszélesedése tipikusan éles szögben törő, ami inkább a profil alsó harmadára eshetett. Az oldalfal itt a legvastagabb. Az edény felületéről az alábbiakat mondhatjuk: a törésvonal alatt néhány, három-négy vízszintes polírozáscsík látható. A matton hagyott nyak- és vállrészre,amely hangsúlyozott „lépcső"-vel határolódik el egymástól, besimított díszítést vitt föl a kézműves. Fölül 2—5 mm széles függőleges sávok látszanak, alatta pedig mm-es vonalakból összetevődő háló-/rácsminta — átlagosan gondos kivitelezésben. A fragmentum mérete 8,5 x 6 cm. A falvastagság 0,2—0,9 cm. A bikónikus edény rekonstruálható hasátmérője kb. 15 cm (14-16 cm). Magasságát 9—10 cm-re, szájátmérőjét ugyancsak 9 cm körülire, talpátmérőjét pedig 5—7 cm-re becsülhetjük. A vígh-tanyai edénynek pompás analógiáját ismerjük a hasonló korú battonyai (Sziondai gyep I.) telepről, továbbá Békésszentandrásról (MRT 1/27. számú lelőhely). Irodalom: SZABÓ J. József - VÖRÖS István: Gepida lelőhelyek Battonya határában. Archaeológiai Értesítő,106. évf. Bp. 1979/2. szám. 224. o. 7. kép 2.; JANKOVICHB. 9. kép 18