Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)

TANULMÁNYOK - Nánási Mihály: A közoktatás államosítása Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében / 137. o.

szült, nem szervezkedett. Lényegében erre az időre már eldőlt a politikai hatalom és az alsópapság esetleges szembenállásának kérdése. A jelentések alapján megállapítható, hogy mindössze Szolnokon volt bizonyos ellentmondás, de ellenálláshoz ez sem vezetett. Az történt ugyanis, hogy a polgármesterhez beidézett 5 plébános közül Sebestyén Sándor kerületi esperes „tiltakozott a miniszter ... rendelete ellen mondván, hogy neki csak az egyházi hatóságok utasításai a mérvadók ... Kijelentette, hogy a kormány ezen intézkedésének még sok vértanúja lesz, mert a közhangulat igen elmérgesedett és csak egy gyufaszál kellene ahhoz, hogy lángralobbanjon. Neki egy szavára Szolnokon minden ablakot betörnének. Az egyház tiltakozni fog az ellen a módszer ellen, ahogyan a kormányzat meg akarja fosztani az egyházat ősi jogától, a tanítástól, ahogyan az apácák fillérein összespórolt egyházi iskolákat elveszik ... az egyházi tankönyvek kinyomtatására nem adott tavaly sem a kormányzat papírt, s akkor most megrágalmazza ... azzal, hogy a tanítást elhanyagolta ... Végül megjegyezte, hogy az egyházat nem lehet eltaposni, a történelem megmutatta, jöhet bármilyen rendszer és államforma, az egyház áll és állni fog."

106 Az eddig ismertetett változások, folyamatok végül is elvezettek az országgyűlés június 16-i üléséig, ahol lényegében egy nap alatt 230 : 63 arányban elfogadták a beterjesztett törvényjavaslatot. A hatvanhárom ellenszavazót a Demokrata Néppárt és a Keresztény Női Tábor képviselői adták. Az 1948. évi XXXIII. törvénycikk, amely még júniusban hatályba lépett kimondta, hogy „ ... a nem állami iskolák és velük összefüggő tanulóotthonok, továbbá a kisdedóvodák fenntartását — a kizárólag egyházi célokat szolgáló tanintézetek (hittudományi főiskola, diakónus és diakonisszaképző stb.) intézetek kivételével — az állam veszi át. A törvény rendelkezett a tanárok, tanítók, óvónők állami státuszba való átvételéről is, annak hatályát a törvény hatálybalépését követő hónap első napjától (július 1.) jelölte meg. Az átvettek munkaviszonyát folyamatosnak tekintette úgy, mintha azok korábban is állami szolgálatban lettek volna, fizetési besorolásukat eszerint kellett megtenni. Megadta a lehetőségét annak, hogy nem állami alkalmazottak is (pl. szerzetesek, hitoktatók) állami alkalmazásba kerüljenek. Az intézmények épülete, berendezése, felszerelése, valamint az iskola fenntartását szolgáló egyéb vagyon (iskolaföld, tanítói föld, lakás stb.), mint közművelődési célvagyon, ugyancsak az állam tulajdonába ment át. A törvény hivatkozik arra, hogy a jövőben a helyi állami intézmények fenntartásának költségeihez a települések kötelesek hozzájárulni. Ennek arányát kormányrendelet fogja meghatározni. Végül szó van arról is, hogy a jövőben óvoda, iskola létesítését az illetékes miniszter a vallás- és közoktatásügyi miniszter egyetértésével történt előterjesztésére a minisztertanács engedélyezi.

1 ° 7 Az államosításért folytatott politikai küzdelemben oly fontos taktikai elemként szereplő „kötelező iskolai vallásoktatás" — nyilvánvaló - garantálása már nem lett kodifikálva semmilyen formában. Egyelőre azonban a propaganda ígéretének volt 106 Uo. 1 Az iskolák államosítása (Magyar Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium), Bp. 1948. 7-8.; SZML Tanfelügyelők. 2340/1948. sz.; Uo. 2340-2/1948. sz. 173