Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)
TANULMÁNYOK - Cseh János: Gepida településnyomok a Tisza-Morotva északi régiójában / 9. o.
6. kép 0 100 CM i i i i. -j —i ábra. és 225. o. XIX. tábla 2.; CSEH János: KengyelBaghymajor-Kengyelpart I. (Képes beszámoló az 1991. évi régészeti föltárásról). Kézirat (1992) a Múzeumi Levelek — Damjanich Múzeum, Szolnok — számára. 7. kép. Kengyel-Vígh-tanya. 4. pont, A Kiskengyel-lapos menti magaslat 6. századi (pontosabban az 510-520-as évektől az 550-560-as évtizedekig tartó időszakra keltezhető — szórvány pecsételt cserép) keleti germán településének tömegáru keramikája. Az edénytípus előzményei, gyökerei a római kor világába nyúlnak vissza, ill. abba a miliőbe, amely a középső- és alsó-dunai limes előterében teremtődött. A kutatás mai állása alapján úgy látszik, hogy a Munténiától Moldván, s Erdélyen át a Kelet-Felvidékig húzódó terület az, ahol a germánok, a nyugati gótok, a gepidák és a vandálok megjelenésével — provinciális római inspiráció nyomán — nagyobb mennyiségben kezdtek a fazekas-műhelyek szürke, szemcsésített, „tűzálló edényeket készíteni. Igen szembeötlő az eltérés, ha egy pillantást vetünk a Tisza-öntözte síkságra, a szarmaták „országá"-ra; itt ugyanis előfordul, de nem tömegszerű ez a fajta emlékanyag. Ekként a gepida korongolt házikerámiát - területi közelségből kiindulva - a Mezőség, Dél-Erdély és az Olt-völgy, valamint a Hernád-medence 3—4. századi „barbár ' településeinek gelencsér-készítményeivel hozhatjuk szorosabb kapcsolatba. A Kengyel környéki megfigyelések azt sugallják, hogy a hunkorban (370—380-as évektől a 440-^4-50-es évekig) ha nem is túl nagy mennyiségben, a gepidák már „javában használtak ilyen fazekakat, stb. Nyilván legkorábbi, 3. század végi - 4. századi kárpátmedencei szállásterületükön kell keresni, lehetséges föllelni a közvetlen gyökereket (Körös-vidék, Ermellék, Szamos-völgy, tovább a Fölső-Tisza-vidék). Irodalom: BARZU, Ligia: Continuitatea populatiei autohtone Tn Transilvania ín secolele IV-V./Cimitirul 1 15