Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)

TANULMÁNYOK - Nánási Mihály: A közoktatás államosítása Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében / 137. o.

hogy segítse elő a testület és az elöljáróság újjáalakítását.

40 Egyébként augusztusban az államosítás ellen szavazó képviselőtestületi tagokat kizárták a pártokból, a kizártak a továbbiakban nem lehettek tagjai sem a testületnek, sem az elöljáróságnak. Az államosítással kapcsolatos különféle állásfoglalások kialakításában, az államosítás körüli propaganda befolyásolásában számottevő szerepe volt a június 3-án, Pócspetriben történt esetnek. A történet lényege az, hogy az adott napon hozta meg határozatát a helyi egyházi iskola államosításával kapcsolatban a képviselőtestület. A döntés a falu egészét foglalkoztatta, többen várták a döntést a községháza előtt, akikhez este 9 óra körül az esti litániáról hazatérők is csatlakoztak. Jelen voltak a helyi rendőrség képviselői is, hogy biztosítsák a rendet, a testület ülésének zavartalanságát. A sötétben azonban - kideríthetetlen körülmények között - az egyik rendőr halálos lövést kapott. A gyilkosság elkövetésével a helybeli volt segédjegyzőt, felbujtóként pedig a helyi plébánost vádolták.

41 Az esemény mindenesetre jó alkalmat szolgáltatott arra, hogy a propaganda antiklerikális éle fölerősödjék és a tanácstalanok jelentős részét is az államosítás ügye mellé állítsa, s a támogatók táborát szélesítse. Ennek nyomán június 5-én a Tiszai középjárás településeinek főjegyzői foglaltak egységesen állást az államosítás mellett, június 9-én ugyanezt tették a Szolnoki központi járás tiszti-értekezletén. Az önkormányzati tisztviselőknek és dolgozóknak ugyancsak állást kellett foglalniuk. Június 4-én Jászfényszaru, 5-én Jászdózsa, Jászjákó halma, Túr kéve dolgozói kezdték a sort, — 9-én pedig a megyei önkormányzat dolgozói tettek hitet az államosítás mellett.

42 A Tiszai középjárás főjegyzője még azt is kötelezővé tette a járás területén, hogy a közigazgatási tisztviselői kar és kisegítő személyzet az államosítás mellett úgy a hivatali, mint a magánbeszélgetésekben agitációt végezzen 43 Megélénkült a Pedagógusok Szabad Szakszervezetének tevékenysége is. Először a kisújszállási körzeti csoportja tartott értekezletet az államosítás kérdésében. A megjelentek túlnyomó többsége az államosítás mellett volt, egyedül az egyik kenderesi római katolikus tanítónak volt ellenvetése. Hozzászólásában elmondta, hogy szerinte „ ... egyházi terrorról beszélni túlzás ... ő ezt soha nem tapasztalta, a katolikus egyházban ilyen nincs ... Szerinte a katolikus papok igen gerinces emberek, akik mindig vállalták a felelősséget. És aki katolikus, még nem reakciós. Az államosítást nem javasolja. 44 A Szolnokon tartott szakszervezeti gyűlésen szinte valamennyi helyi pedagógus megjelent. Az elfogadott határozat lényegében három követelést tartalmaz: 1. „Követelik a felekezeti iskolai tanítók sérelmeinek orvoslását, az iskolaszék megszüntetését, 2. szükségesnek tartják a felekezeti iskolák államosítását, 40 SZML Főispáni ir. 179/1948. sz. 41 GERGELY J. 1985. 209.;HAVASY Gy. 1990. 65. 42 SZML Alispániii. 22.913/1948. sz. 43 SZML Főispáni biz. ir. 26/1948. sz. 44 Dokumentumok, 7-10. 151