Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)
TANULMÁNYOK - Nánási Mihály: A közoktatás államosítása Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében / 137. o.
a hangulatot." 28 A Jászkürt június 5-én megjelent száma foglalkozott először az államosítással. Békességet az iskolák körül címmel szerkesztőségi cikk jelent meg, amely részleteket közöl az FKGP (Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt) vezető politikusai és a róm. katolikus főpásztorok találkozójáról: „Békességet kerestünk és keresünk ma is. Nem akarunk kultúrharcot, mert csak a lelkek békéjében virulhat az állam, virulhat az egyház." - idézi a lap Dobi István szavait. Hangsúlyozza továbbá: „A kormány iskolapolitikáját a köz érdekében végre kell hajtani, de az iskolák államosítása nem jelent semmilyen hátrányt a felekezeteknek. 2 9 A lapnak ugyanez a száma röviden hírt adott arról, hogy május 28-án a jászberényi nemzeti bizottság, 29-én pedig a képviselő testület egyhangúlag állást foglalt az államosítás mellett. Az államhatálom helyi szerveiben bekövetkezett változások lényegesen segítették az államosítás melletti propaganda eredményességét, fölerősítését. Szolnok megye esetében e tekintetben az is szerepet játszott, hogy a megye élén 1945 végétől a főispáni tisztséget az MKP tagjai töltötték be, akik a párt megyei vezetésével minden dologban együttműködtek, s az államigazgatás megyei és területi apparátusa segítségével elősegítették az MKP célkitűzéseinek megvalósítását. Erre utal — többek között — az 1947 decemberében készített felmérés, amely tartalmazza a közigazgatás vezető tisztségviselőinek párthovatartozását. Egyébként a felmérés kiterjedt a megyében valamennyi államigazgatási apparátusban dolgozóra. A kimutatás szerint az 5 megyei tisztségviselőből 2 az MKP, 3 az MSZDP (Magyarországi Szociáldemokrata Párt), a 6 városi polgármester közül 5 az MKP, 1 az MSZDP tagja. A járási főjegyzőknél nagyobb a szóródás: a 6-ból 1 MKP, 1 MSZDP, 1 NPP-tag (Nemzeti Parasztpárt), 3 pedig pártonkívüli. Az 54 községi vezetőjegyző párthovatartozás szempontjából a következők szerint csoportosítható: MKP - 16, MSZDP - 19, NPP - 6, FKGP - 5 fő, pártonkívüliek 8-an voltak. 30 A két munkáspárt meghatározó szerepe a községekben is nyilvánvaló. Nos, ha az adott politikai érdekek megfelelő képviseletéről volt szó, akkor ez nem jelenthetett problémát, mert a főjegyzők, jegyzők felügyeletének jogkörét a vármegyei alispán, végső soron a főispán gyakorolta. Május 29-én a vártnegyei törvényhatósági bizottság hozott egyhangú határozatot az államosítás érdekében olyan értelmezésben, hogy a vallásoktatás továbbra is kötelező legyen. Ez a kikötés az 1947-es, a fakultatív vallásoktatás bevezetése próbálkozásának tanulságaként is született. A határozatot megküldték a miniszterelnöknek, a belügy-, a vallás- és közoktatásügyi miniszternek, valamint közhírelés céljából minden polgármesteri hivatalnak és elöljáróságnak. 31 28 SZML Pártarchívum (MSZMP) ir. 25. f. 1. f.cs. 9. ő. e. 29 Jászkürt, 1948. III. évf. 23. sz. 30 ** * SZML Jasz-Nagykun-Szolnok vármegye főispánjának bizalmas iratai (Továbbiakban: Főispáni biz.ir.) 1945-1948. SZML Jasz-Nagykun-Szolnok vármegye alispánjának iratai (Továbbiakban: Alispáni ir.) 22913/ 1948. sz. 146
