Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)
TANULMÁNYOK - Nánási Mihály: A közoktatás államosítása Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében / 137. o.
NÁNÁSI MIHÁLY A KÖZOKTATÁS ÁLLAMOSÍTÁSA JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK VÁRMEGYÉBEN I* Az ország felszabadítását követő népi demokratikus átalakulás nem hagyta érintetlenül a közoktatás intézményrendszerét sem. A demokratizálás alapvető módosításokkal járt. Az egyik legfontosabb változás az intézményrendszer szerkezetében következett be. Az 1945 nyarán megjelent kormányrendelet intézkedett a nyolcosztályos általános iskola bevezetéséről, általánossá tételéről, ami lényegében a meglévő nép-, polgári iskolákat és a gimnáziumokat érintette döntően. A rendelet a népiskola, a polgári iskola perspektivikus megszűnését, valamint a gimnázium négyosztályossá alakulását fogalmazta meg. A közoktatás személyi feltételeiben és tartalmában is igazodni kívánt a koalíciós időszak politikai elvárásaihoz. A személyi feltételek megfelelését elsősorban az igazoló bizottsági eljárások szolgálták. Ezentúl azonban már 1945 nyarától megindult a nevelők demokratikus átképzése, majd a szakrendszerű oktatás érdekében a szaktanítói tanfolyamok rendszere. 1946-ban az oktatás tartalmát szabályozandó mind az általános iskolák, mind a gimnáziumok számára új tantervi célkitűzéseket határoztak meg. 1945-től a régi diákszervezetek, egyesületek jelentős része újjászerveződött, (pl. cserkészet, Mária kongregáció, Szívgárda, Soli Deo Gloria, Diákkaptár stb.), ezek mellett viszont — mint az egyedüli „progressziót képviselő — új képződmények is létrejöttek. A legjelentősebb ezek közül a nép- és általános iskolákban az úttörőszervezet, a középfokú iskolákban pedig a Diákszövetség volt. Az iskolafenntartók autonómiája - főleg a római katolikus egyház esetében — nem minden tekintetben engedte a kulturális kormányzat akaratának érvényesülését. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az 1947 tavaszán végbement fakultatív vallásoktatás bevezetésének sikertelen kísérlete. Az 1947-es választások azonban új helyzetet teremtettek, s az is egyértelművé vált, hogy a formálódó politikai kormányzat csak akkor tudja érvényesíteni akaratát a közoktatásban, ha az iskolák államosítását megvalósítja, megteremtve azzal az állami regulativ intézkedések végrehajtásának tényleges feltételét ezen szférában. Szükséges megjegyezni, hogy a fakultatív vallásoktatás egy demokratikus berendezkedésű államrendszerben nem lehet vitatott kérdés. Természetessége a vallás- és lelkiismereti szabadságból következik. Jelen esetben azonban ez a kísérlet végső soron az ateista, majd marxista, homogén állami közoktatás megteremtését célozta. * A jelen dolgozat egy részlet abból a tanulmányból, amely a megye közoktatásának legfontosabb kérdéseit dolgozza fel 1945-től 1950-ig. 137
