Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)

TANULMÁNYOK - Botka János: Túrkeve címere / 117. o.

A XIX. század második felében a városi önkormányzatok a növekvő ügyvitel következtében egyre több és egyszerűbb pecsétet használtak (9/a és 9/b kép).

11 A vésett, díszes pecsétnyomók mellett mind több jellegtelenebb pecsételő eszköz is létjogosultsághoz jutott a helyi ,,Cancelláriákban. Terjedt a könnyűkezelésű gumibélyegzők használata, itt-ott még a bélyegző lécek is megjelentek. A régi viaszpecséteket azonban a fontosabb területekről, pl. a levelek, rendeletek, végrendeletek, engedélyek stb. lezárásának technikai funkciójából nem lehetett kiszorítani, hiszen a lezárás a gumibélyegzővel nem volt elvégezhető. Egyszerűbb pecsétformák 1893-ból (9/a és 9/b kép) A fentiek ellenére az önkormányzatok többsége — a lehetőségek függvényében — továbbra is törekedett a mutatósabb és legkifejezőbb pecsétek, címeres pecsétek használatára, sőt ezek elkészíttetésekor a színeket megjelenítő jelek bevésését is megkövetelték. Ez utóbbi közvetlen összefüggésben volt az önkormányzati címerek jelentőségének növekedésével, használatuk terjedésével. Túrkeve esetében azonban 1902 előtti évekből egyetlen ilyen (színeket is ábrázoló) pecsétnyomót vagy pecsétnyomatot sem ismerünk. (L. például 10/a, 10/b kép.)

18 Ezt azért is fontos hangsúlyozni, mert a Kevi részére a Belügyminisztérium által 1903-ban hitelesített és engedélyezett címeres pecsét színei alapvetően eltérnek a város korábbról ismert színeitől:

19 a kerek talpú pajzs egyes és négyes kék mezője pirosra cserélődött, a második és harmadik mező halvány zöld színe pedig kékre. (Kisebb változtatás még a pajzsban szereplő oroszlánok koronájának megjelenítése.) Túrkevei Múzeum, lt. sz. 53.678/1.; SZML Pecsétnyomó gyűjtemény. Túrkeve. Országos Levéltár V-5., 15. cs. 4. tétel: Községek hitelesített pecsétjei. 128