Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)

TANULMÁNYOK - Botka János: Túrkeve címere / 117. o.

ván, - a Pais felett sisak, azonn fellyül Korona, a Korona felett félig ki láttzó Oroszlán, mellynek fejénn Korona, és két Szárnyal vagyon körül övedzve, a Pais körül a Szokásba lévő Lemniscusok láttzanak: - ezen Czimernek meg tartása továbbra is jónak ítéltetvén, a Petsétnek, vagy ha egynél többnek létele rendeltetne, - Petséteknek Formája, és Nagysága eránt pedig ezen Tanáts a T(ekin)tetes Kerületek által teendő általános Határozatot kérvén ki, Mi-végre már magát a Petsétre iktatandó körül irást illeti; ezen Tanáts, ha ugyan véleménye a T(ekin)tetes Kerületek által is közjóvá hagyást érdemelne, - e régibb körül írás hellyett, Sigillum Possessionis Túrkevi 1746 - ezen Szavakat: Túrkevi Kunok köz Petsétfe," A magyar köriratú címeres pecsét elkészítésével következett be a régi pecsétek megrongálása és írástárba adása. Ez 1845-ben történt, mert az újabb túrkevei címeres pecsét ezt az évszámot viseli. Egy nagyobb (30 mm x 35 mm) és egy kisebb (20 mm x 26 mm), egyébként teljesen egyforma változatban készült el. Állított, ovális gyöngysor vonalkerettel határolt körirata a következő: ,,A' TÚRKEVI NAGY KUNOK * 1845. Belül az ismert címerkép, ezúttal más csücskös pajzzsal és a korábbi címertörés elhagyásával (4. kép). Az 1845. évi címeres pecsét (4. kép) A Jászkun Kerületekben a címeres pecsétek általános megújítása, méreteinek és számának meghatározása 1843 és 1846 között realizálódott. Az 1845-ös évszámmal jelent meg a Nagykunság valamennyi településének a túrkeveivel egyenlő nagyságú és stílusú pecsétje, egyértelműen jelezve a pecséthasználat - úgymond - szabad korszakának végét. itt kell szólnunk azonban még egy túrkevei sajátosságról. További kutatásnak kell feltárnia, miért nem vésetett Túrkeve Tanácsa új címeres pecsétet a városi status 123