Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)

TANULMÁNYOK - Botka János: Túrkeve címere / 117. o.

család címerével is. De más körülmények is vizsgálandók. (Például a lakók nemesi származása.) Mindentől függetlenül Túrkeve eddig ismert első községi jelképe igazán jól választott szimbólum, amelyben két mezőben is megjelenik a Berettyótól (Túr) szabdalt, szeretett táj, mellette a kunok harciasságára és vitézségére utaló oroszlánnal. Ez utóbbi kifejezője az ősi jászkun privilégiumoknak is, egyben fölidézi a régi nagy Cumania címerállatát, az ágaskodó koronás oroszlánt. Ugyanakkor az oroszlán a református közösségeknek is kedvelt szimbóluma. (A településen 1837-ben 8237 református és 212 katolikus lakos élt.) Nem véletlen tehát, hogy Túrkeve lakói kezdettől ragaszkodtak ezen címerükhöz, s csaknem három évszázadon át - kisebb módosításokkal - máig megőrizték. A redempciókor a település új pecsétnyomót vésetett, az előző címerképpel. Csak a körirata és a nagysága változott a már megszokott formájú pecsétnek: * SIGILLUM POSSESSIONIS TÜRKE

VI • 1746 * Az első új pecsétnyomatot a kevi bíró és az esküdtek nevében kiadott 1751. évi keltezésű iraton találtam (23 mm x 27 mm ; 2/a kép).

8 Túrkeve latin feliratos címeres pecsétje és pecsétnyomója 1746-ból (2/a és 2/b kép) Ez a latin köriratú pecsétnyomó a helyi múzeumban ma is megtalálható. A kevi tanács az 1840-es évek elején határozott használatának megszüntetéséről, és elvégeztette megrongálását, hogy illetéktelen kezekbe ne kerülhessen (2/b. kép). Ez a „Hármas Kerületek Közönsége" 1837. augusztus 16-án hozott 1770. sz. határozata következtében történt. A kerületek ezen „közrendelkezés által kívánván elhatározni azt, hogy a nevezett Községek, közönséges dolgaik folytatásában milyen formájú, nagyságú 8 SZML Jászkun Ker. ir. A Capsa I. Fasc. 3. No. 12. 121