Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)

TANULMÁNYOK - Cseh János: Gepida településnyomok a Tisza-Morotva északi régiójában / 9. o.

XXVII. évf. Bp. 1978. 2. füzet. 273-286.; Magyarország Nemzeti Atlasza. National Atlas of Hungary. Főszerk.: PÉCSI Márton. Bp. 1989. (Készült a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutató Intézete irányításával).; MIHAJLOV, V. A.: A talajkutatás és a természeti földrajzi tájfelosztás Délnyugat-Ukrajna és Magyarország szomszédos területeinek példáján. Földrajzi Közlemények. Űj folyam XII. (LXXXVIII.) köt. Bp. 1964. 1. szám. 39-60.; PÉCSI Márton: Tájtípusok a Nagyalföldön. Földrajzi Közlemények. Űj folyam XXXIII. (CIX.) köt. Bp. 1985. 3. szám. 187-195.; STEFANOVITS Pál: A talajföldrajz eredményei és feladatai Magyarországon. Földrajzi Közlemények. Új folyam VII. (LXXXIII.) köt. Bp. 1959.1. szám 21-43. 2. kép 3. kép. Kengyel-Vígh-tanya. 1. pont. Kora-népvándorláskori telepobjektum, az elszíneződés foltja kinyomdokolva. Szabályos, egyenes oldalú, lekerekedő sarkú négyszög alakú, 3x3 m-es jelenség volt. A környező steril, a mezőségi talajokra jellemző betöltődött állatjárásokkal - ún. krotóvinákkal - színezett agyagos altalajban összességében ^egyértelműen, határozottan tűnt szemünkbe. A fényképen jól látható „kultúrréteg lazább, könnyedén ásható, hamus-faszenes, kevéssé paticsos kevert föld, lényegében szemét -/hulladék-halmaz. Ez a gödörbe szórt ill. jutott réteg a lakóházként használt építmény kronológiájában értelemszerűen a második, max. 5-10 esztendős periódust jelenti. 4. kép. Kengyel-Vígh-tanya. 1. pont. Az elsőként föltárt korai népvándorlás kori lakóépítmény a víznemjárta magaspart promontórium-szerű csücskében helyezU