Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)

TANULMÁNYOK - Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület közigazgatása 1860 és 1867 között / 93. o.

megkezdték a követválasztási teendőket, nehogy az égető közjogi kérdések megoldását akadályozzák.

61 Külön öröme volt a Jászkun Kerületnek, hogy az október 9-én beiktatott új főkapitány végre kebelbéli személy, Balajthy Vendel lett.

62 A kerületi közgyűlés köszönő levelet küldött a császárhoz, amiért a kerület a régi óhaját teljesítette. Az országgyűlési követválasztások lebonyolódása után az új főkapitány figyelme is a községi rendezés felé fordult. Balajthy nem csak a kerületbeli hagyományokat ismerte teljes mélységében, maga is több ciklusban tevőlegesen részese volt az igazgatási, illetve törvénykezési munkáknak. Személyében nagy tekintélyű, hatalmas tudású és tapasztalatú főkapitányt nyert a Jászkun Kerület. Áttanulmányozta a folyamatban lévő szervezeti munkálatokat, s a kerületi kapitányokat is megbízta az egyes községek hatósági viszonyainak vizsgálatával. Célul az igazgatási rend fenntartását tűzte ki, nem a részleges módosításokat. Meggyőződése szerint ugyanis a gyökeres átalakítás, melyre szükség lesz, egyedül csak törvényhozási úton történhet.

63 A községi vizsgálatokat már az új főkapitány által kinevezett és a tárnokmester által jóváhagyott kapitányok végezték. A Kiskun Kerület kapitánya Acél Lajos maradt, a Jász Kerület kapitánya az 1861. évi országgyűlési képviselő, Ördög András, a Nagykun Kerület kapitánya az 1861-ben volt kapitány, Varga Imre lett.

64 A vizsgálatokat lefolytatták, néhány személyi változás történt, de lényeges szervezeti változásra nem került sor. Kiderült ugyanis, hogy az elmúlt időszak tiszti vizsgálatainak probléma-felvetései mégsem múltak el nyomtalanul. A Jászkun Kerület igazgatásában és önkormányzati életének alakításában minden lehetőséget megragadva törekedtek a demokratikus hagyományokat életben tartani, az egyes községek önkormányzatát megóvni. Ennek érdekében a tisztségviselőkkel szemben támasztott emberi és szakmai követelmények mércéje egyre emelkedett. A Kiskun Kerület kapitánya Acél Lajos még a volt főkapitánynál, Jankovics Györgynél elérte, hogy a provizórium behozatala miatti lemondások során megüresedett állásokat ne kinevezéssel, hanem a helyenként összehívott közgyűlésekben választással tölthesse be.

65 Sőt, ily módon 1864-ben Fülöpszálláson és Szabadszálláson az egész tanácstestület újraszervezésére is sor került, az összes birtokos lakos szavazatával. A Kiskun Kerületben a jászberényi „alapvonalak -tói függetlenül, sőt, azt megelőzve maga a kapitány készített egy részletes utasítást, személyre szólóan megszabva minden hivatalnok kötelességét. A már 1861-ben javasolt községenkénti három jogtudó tanácsnok beállítása a tehetősebb helyeken szintén megtörtént. A közvagyonkezelés ellenőrzésére minden községben megalakult a községi választmány, azzal a hatáskörrel, hogy a község számadásait - a tanáccsal együtt - havonként vizsgálja át. Az 61 Uo. 1865.492. sz. 62 SZML JKK Alkapitányi iratok 1865/3. 63 SZML JKK Alkapitányi iratok 713/1865. ein. 64 BKMÖL Kf. tanácsi jkv. 1865. 593. sz. 65 SZML JKK Alkapitányi iratok 713/1865. ein. 113