Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)
TANULMÁNYOK - Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület közigazgatása 1860 és 1867 között / 93. o.
sen irányított és szabályozott időszakban is. A Jászkun Kerületben minden személyes és birtokviszony egy forrásból, a redempcióból ered. Itt a törvény előtti egyenlőség, birtok- és hivatalképesség több mint száz év óta valóság. A községek első társadalmi szövetsége, alakulata a közbirtokosság. A közbirtokosság a redempciótól kezdve létezett, de viszonylagos szervezett formát - élén a főbíróval - az önkényuralmi időszakban öltött. Birtokossági gyűléseket is szinte a kezdetektől tartottak, de a gyűlések pontos hatásköre még 1863-ban is tisztázásra várt. Ekkor, a februári közgyűlésen került napirendre, hogy ha a gazdasági gyűlés határozata a közös birtok állagának lényeges változtatását tárgyalja, az csak felsőbb hatósági megerősítéssel hajtható végre, mondván, hogy „jól rendezett társadalomban nem tűrhető: hogy legtöbbnyire az érdekeltek kevesebbségéből álló határozóknak abszolút hatalom tulajdoníttassák: s kell, hogy a rendesen jelen nem levő többség érdekeit az erre hivatott törvényes hatóság ellenőrizze. A községek helyhatóságával kapcsolatban az alkapitány hangsúlyozta a kerületek demokratikus hagyományait. Elemezte a központosított állam községi szerkezete és a helyhatóság közti különbségeket. Szerinte, központosított államban a község nem valódi helyhatóság. Igaz, hogy az ilyen község jól szerkesztett mechanizmus, de külső erő mozgatja, míg a helyhatóság élő szervezet, amelyet belső ereje ösztönzi tevékenységre. A központi állam községe a hatóságok rendeleteit, ítéleteit panasz nélkül köteles végrehajtani. A helyhatóság — melynek hagyománya a hármaskerületben is él — belügyeit maga szabályozza, abban övé az első szó, s a hatósági fokozat első lépcsőjén önállóan ítél. A jászkun kerületi hagyományos szervezeti rend szerint ami a megye az országban,az a község a kerületben. Az ország más vidékein a municipalizmus lényege a megyében van koncentrálva, a Jászkun Kerületben viszont a községekben megosztva létezik. A megye szétoszlik községekké, a hármaskerületben a községek egyesülnek kerületekké. Itt az első hatóság mindenben a község, a kerület csak ellenőrzési és fellebbviteli fórum. Mindezeket figyelembe véve kiemelt fontosságot tulajdonított a köztanácskozmány a községek szervezési kérdéseinek. Nem jelentette ez azt, hogy változatlanul vissza kívántak térni az 1848 előtti helyhatósági rendszerhez, melyben az említettek mellett a patriarchális irányítás dominált. A megváltozott viszonyok, a szerteágazóbb feladatrendszer megkövetelte a szaktudást a közigazgatás irányításában is. Az új követelményrendszert és a helyhatósági hagyományokat kellett volna ötvözni a kialakítandó szabályozásban. Az igazságszolgáltatás tisztázatlan helyzetét az okozta, hogy már alig éltek olyan, a bíráskodásban tevékenykedő személyek, akik a régi gyakorlatot ismerték; a megváltozott körülmények között nem is lehetett minden eljárási módot alkalmazni. Az osztrák törvénykezés sem tudott erősen gyökeret verni. Ezért sürgető probléma volt az eljárási módok egységesítése, különösen az örökösödési ügyekben. A büntető eljárással kapcsolatban pedig a fegyencekkel szemben alkalmazott szabályokat kellett felülvizsgálni. 53 53 Uo.
