Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 8. (Szolnok, 1993)

TANULMÁNYOK - Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület közigazgatása 1860 és 1867 között / 93. o.

Azt is eldöntötték, hogy a közbiztonsági őrök száma minden kerületben annyi, ami a cs. kir. csendőrséget feleslegessé teszi. Ezért kérést intéztek a helytartótanácshoz, hogy a csendőrséget távolítsák el a kerületből.

21 A közköltségekre ajánlott kormánysegélyt a közgyűlés visszautasította, mert „mint szabad néphez illik, mely alkotmányának nem csak jótékonyságában, hanem azzal járó terhekben is osztozni kíván," a kiadásokat a háziadóból fedezik.

22 Az adóöszszeg elosztása még a február 7-i közgyűlésen megtörtént. Ezt az egykori háziadó módjára a redempcionális összegek szerint vetették ki a községekre. Az önkormányzat átalakítása mellett a legfontosabb kérdés az április 2-ára kitűzött országgyűlés ügye volt. A többi megyéhez és városokhoz hasonlóan a kerületek és egyes helységeik is a kancellárhoz küldött feliratban kérték, hogy az országgyűlés helyét az 1847/48-diki IV. és V. te. értelmében Buda helyett Pestre tegyék át.

23 Megalakultak a központi választmányok. A választóképes személyek összeírása a kerületi tisztségviselők választásakor az 1848. évi 25. és 5. te. értelmében már megtörtént, ezért új összeírásra nem volt szükség. Viszont a választóknak jelentkezniük kellett a szavazásra, akik jelentkeztek, azokat vezették be a követválasztók névsorába.

2 A volt cs. kir. járási hivatalok iratainak átvétele vontatottan haladt. Még április végén sem készültek el egyes nyilvántartások. Központi utasításra fennmaradtak a cs. kir. adóhivatalok. Működésükhöz azonban az önkormányzatok megtagadtak minden segítségnyújtást. A megyék és a Jászkun Kerület álláspontja is az volt, hogy az önkényuralmi időszakban behozott állami adók, mivel azokat nem a magyar országgyűlés szavazta meg, törvényellenesek. Úgy döntöttek, hogy amíg az országgyűlés e kérdésben nem határoz, az adófizetést megtagadják. Az általános ellenállás hatására a pénzügyminiszter az egyenes adózással kapcsolatos ügyeket, amelyeket a megyei hatóságok és a szolgabírói hivatalok intéztek, a járási pénzügy-igazgatóságokra ruházta át, nekik rendelve alá az adófelügyelőket és adóhivatalokat. A Jászkun Kerület már a császár január 16-i leiratát követően deklarálta, hogy az adóbehajtáshoz — mivel a kivetés törvénytelen módon történt — nem nyújt segédkezet. Április 16-án a közgyűlés elrendelte, hogy minden község készítse el akimutatást azon összegekről, melyeket a község adópénztárából 1849-ben Kossuth pénzben beadtak, hogy ezt az összeget a kerületek a község adóhátralékába beszámíthassák.

25 Május 13-án a kerületek kisgyűlésén felolvasták a helytartótanács leiratát arról a legfelsőbb elhatározásról, mely szerint az adóbeszedés a cs. kir. kerületi pénzügy-igazgatóságokra bízatott „melyek felhatalmaztattak azt, katonai hatalom közbejöttével is 21 SZMLJKKkgy.jkv. 1861. 102. sz. 22 BKMÖL Kf. Félegyháza L 31 F 3 Cs 7 Sz 58/1861. 23 Uo. L31 F3Cs6Szl9/1861. 24 Uo. L 31 F 3 Cs 7 Sz 26/1861. 25 Uo. L31 F3Cs7 Sz 34/1861. 101