Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 7. (Szolnok, 1992)

TANULMÁNYOK - Nagy Márta: Jászkunsági görög sírkőformák / 87. o.

mészkőből faragtak ki. A jászberényi és a karcagi temetőkben több görög sírkő is található. Ezek nem vegyülnek a többi felekezet halottjainak sírjeleivel, azoktól elkülönítve lelhetők fel. A sírkeresztek állításának szokása Európában a XVI. század második felében terjedt el.

5 A kereszt a keresztény hit, a katolikus egyház legfontosabb szimbóluma. Utal Krisztus kereszthalálára, a bűn és a halál felett aratott győzelmére, s magára Krisztusra is. A kereszt a megváltás beteljesülésének eszközeként az üdvözülés jelképévé vált. A kereszt az élet fája. A kereszt-szimbólum olvasatai, különösképpen a legutolsó értelmezés az elhunyt nyughelyén személyes jelentőségűvé válik. Az ókeresztény korban a keresztet nem alkalmazták jelképként, ugyanis a kereszt ekkor elsősorban azt a még szokásban lévő szégyenteljes halálbüntetést juttatta az emberek eszébe, amelyre csak a legelvetemültebb gonosztevőket ítélték. Csak Nagy Konstantin császár e jelben kivívott győzelme (312) után vált a kereszt Krisztus győzelmének és a hívők reményének általános érvényű jelképévé.

6 Elterjedése ezt követően kezdődött meg. Az ellenreformáció idején jelentősen megnövekedett a szerepe a keresztnek, mint a katolikus egyház legfőbb jelképének, s ez természetszerűleg hatással volt a temetőkultúrára is. Pázmány Péter 1625-ben az esztergomi rituáléban úgy rendelkezett,

7 hogy minden egyes katolikus sír fejéhez állítsanak sírkeresztet. Ez a sírjelölési forma korábban csak a papok nyughelyét illette meg. Ekkor kezdődött meg hazánkban a sírkeresztek kőből történő kifaragásának gyakorlata is. A legkorábbi magyarországi 1661-es évszámmal megjelölt középponti sírkereszt a jászberényi fehértóparti temetőben található.

8 A sírhelyek kereszttel történő megjelölésének szokása a vallási elkülönülés kifejeződésévé is vált.

9 A reformáció hívei ugyanis elhatárolták magukat a sírok kereszttel történő megjelölésétől. A református temetőkben gyökeret eresztett a fejfák,gombfák állításának szokása.

10 Sírkőformák és stílusjegyeik A kőkeresztek kifaragása a kőfaragó mesterektől komoly technikai tudást igényelt, ezért bizonyos jól bevált formái hosszú időn át fennmaradtak. Ugyanúgy hatottak rájuk a nagy európai korstílusok, mint az egyéb kőből kifaragott síremlékekre. A XVIII. század első felében jelentek meg és e század második felében terjedtek el, elsősorban ausztriai barokk előképek után

11 az ún. szív alakú síremlékek. 5 BALASSA 1.1989. 52. 6 A keresztény művészet lexikona. Szerk.: Jutta, SEIBERT. Bp. 1986. 167-168. 7 BALASSA I. 1989.53. 8 BANNER J. 1914. 98-109. 9 BALASSA 1.1989. 53. 10 BALASSA 1.1989. 68. 11 KUNTE. 1983.56. 88