Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 7. (Szolnok, 1992)

TANULMÁNYOK - Papp Izabella: Jászkunsági görög síremlékek / 61. o.

sokáig nagyon fontos összetartó erőnek bizonyult náluk. Az egri és gyöngyösi görögke­leti anyakönyvekben — ahol egyházuk volt — még a XIX. században is kevés a vegyes házasságok száma. 34 Ugyancsak összefogásra volt szükség az egyre nagyobb számban érkező zsidó kereskedőkkel szemben, akik ellen szintén a jászberényi görög közösség tudott a legtovább és legeredményesebben fellépni. 35 Ugyanakkor a beilleszkedést, a korai elmagyarosodást jelzi, hogy míg más településeken; Budapesten, Egerben, Kecs­keméten még az 1800-as évek második felében is görög nyelvű sírfeliratokat találunk 36 Jászberényben már a legkorábbi. 1813-as és az összes többi felirat is magyar nyelvű. A jászberényi temető félreeső részén, igen elhanyagolt állapotban lévő síremléke­ket a helyi városvédők szép kezdeményezésével kiemelték és védett temetőkertben he­lyezték el. Talán nem ez a legszerencsésebb megoldás, hiszen így csupán jelképpé vá­lik a sírkő, ugyanakkor műemléki, művészettörténeti jellegük megőrzését biztosítot­tabbnak tekinthetjük. Most ugyanabban a szépen gondozott temetőkertben áll Sipos Orbán jászkun kapitány, Bartsik Márton főlevéltáros és más, jelentős vagy kevésbé je­lentős jászberényi polgár, s a magukat ugyancsak berényi polgároknak valló görög ke­reskedők síremléke - mint a befogadás és a beilleszkedés szép jelképe. Jászberényi görög családok rokoni kapcsolatai 3 4 3 5 36 HML IV^l.6. Eger és Gyöngyös görögkeleti házassági anyakönyvei 1827-1880. A Görögök és zsidók közötti gazdasági küzdelemről részletesebben: PAPP I. 1990. 25-54. Kecskeméten 1862-ből és 1865-ből, Pesten pedig még 1885-ből is maradt fenn görög felira­tos síremlék. HAJNÓCZY I. 1939.; PROSSER P. 1942. 72

Next

/
Thumbnails
Contents