Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 7. (Szolnok, 1992)

TANULMÁNYOK - Papp Izabella: Jászkunsági görög síremlékek / 61. o.

A sírfeliraton szereplő női nevek közül a Helena és Katalin igen gyakori volt a görögök névhasználatában.

19 A Vaszília pedig bizonyára a Vaszil/Basilius férfinév női megfelelője volt. A Hadzsi családnak tehát három nemzedékéből nyugszanak családtagok a jászberényi temetőben. Patsu Vaszília síremlékének felirata pedig megjelöli azt a rokonsági kapcsolatot, amely a Hadzsiakat Jászberény másik jelentős görög családjához, a Harsányiakhoz fűzte. A sírfeliraton szerepel Patsu Vaszília testvérének, Patsu Helénának a neve, és feltüntetik férjét is HARSÁNYI KONSTANTIN személyében. A Harsányi vezetéknév bizonyára a magyar környezetben alakult ki. A családi hagyomány szerint nevük eredetileg Haris, Harision volt,

20 s az idegen hangzás miatt kaphatták az itt gyakori Harsányi nevet. A család korábban feltehetően Egerben élt, mert Jászberényben sem Harsányi, sem Haris nevet nem találtunk az összeírásokban, ugyanakkor az egri templom kertjében megtalálható Harsányi Lázár és testvérei, valamint Mihály és fia János síremléke,

21 akik az elhalálozás dátumából ítélve is hozzátartozói lehettek a berényi Harsányiaknak. A Konstantin igen gyakori férfinévnek számított a görögöknél, melyet cserélhető névpárjával, a Stephanussal felváltva is használtak.

22 Harsányi Konstantin neve az iratokban három alakban fordul elő: Konstantin, Szilárd és Stephanus néven említik, közülük leggyakrabban a Szilárd név olvasható. Harsányi Szilárd 1785-ben született és 1880-ban, 95 éves korában halt meg. Míg a XVIII. században Hadzsi László volt a betelepülő görögség vezető személyisége, a XIX. században, a beilleszkedés időszakában ezt a szerepet Harsányi Szilárd töltötte be Jászberényben. Hosszú életútja a beilleszkedett görögség sikeres pályáját mutatja. Mind a kereskedelemben, mind pedig a város közéletében meghatározó szerepe volt. Kezdetben Hadzsi László társkereskedőjeként dolgozott, és 1817-ben folyamodott lakosi jogért a tanácshoz.

23 Ettől kezdve önálló kereskedőként dolgozott. Pénzügyi, kereskedelmi tevékenységére vonatkozó bejegyzéseket igen gyakran olvashatunk a jászberényi iratokban, jegyzőkönyvekben. Több esetben hitelezett a város, s gyakran a lakosok részére is. 1843-ban például a Beleznay József ügyvédnek kölcsönzött összeg visszafizetését kérte, 1850-ben pedig Bathó Ignác szőlője és gyümölcsöse betáblázásáért folyamodott. Tekintélyét, rátermettségét bizonyítja, hogy ő volt a jászberényi kereskedelmi kamara elnöke is, amely csaknem teljes egészében görög kereskedőkből állott. Az 1848-as szabadságharc idején a városban elsőként ajánlotta fel üzletéből a nemzetőrök számára szükséges anyagokat, ágyneműket. S a hazaszeretet szép példájaként több görög társával együtt nemzetőrként maga is részt vett a szabadságharcban. 19 FÜVES Ö. 1970.262. 2 0 - , „ , A család Budapesten elo leszármazottjának, Harsányi Juliannának a közlése. 21 BIHARI J. - FÜVES Ö. 1959. 253. 22 FÜVES Ö. 1970. 262. 2 3 SZML Jászberény város tanácsi jkv. 1817/204. sz. 68