Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 7. (Szolnok, 1992)

TANULMÁNYOK - Papp Izabella: Jászkunsági görög síremlékek / 61. o.

A Hadzsi név igen gyakori volt a magyarországi görögöknél a XVÍII—

XIX. században, gyakran előnévként is alkalmazták. A ,,hadzsi" címet azok kapták, akik a Szentföldet megjárták, s ezt később a leszármazottak is használták, általában vezetéknévként.

8 Annál különösebb a keresztnév használata, ugyanis a görögök körében a László név nem volt ismert és ma sem alkalmazzák. A magyarországi görögöknél is inkább a XIX. század vége felé kezdett elterjedni. A korai elmagyarosodás jele lehet, hogy a Jászkunságban már az 1754-es első országos összeírás idején is több László nevű kereskedőt találunk.

9 Hadzsi László igen fiatalon, 17 éves korában érkezett először Magyarországra Kozániból pancsovai útlevéllel.

10 Az 1754-es összeírás idején neve mellett egy társkereskedőt és két inast tüntettek fel az összeírok.

11 1773 novemberében tett hűségesküt Jászberényben, arni az anyaországgal való kapcsolatok megszüntetésére kötelezte.

12 Hamarosan két fia, Antal és Demeter is követte öt Magyarországra, s Jászberényben, apjuk kereskedésében vállaltak munkát. Hadzsi László társkereskedoje Petrovics Tamás volt, s nála dolgozott inasként Hadzsi János is, aki szintén a család közeli rokonságához tartozhatott. A több tagú, s bizonyára kiterjedt — keleti és nyugati - kapcsolatokkal egyaránt rendelkező kereskedőcsalád igen tevékenyen működött Jászberényben, amire sok bejegyzés utal az iratokban, jegyzőkönyvekben. Boltjaikból gyakran vásárolt a város saját szükségletére, s gyakori volt a pénzkölcsönök nyújtása is. A boltok mellett kocsmát, mészárszéket és kávéházat is béreltek, melyet később meg is vásároltak. Hadzsi László a helyi görögség megliatározó, tekintélyes alakjává vált. Kezdeményező szerepet töltött be a görög közösséget érintő ügyekben. 1782-ben Kristóf Andrással elsőként tettek panaszt társaik nevében is az egyre inkább fenyegető gazdasági versenytársak, a zsidók ellen, s kérték azok távol tartását a Kerület településeitől.

13 A kérelmet a Jászkunságban élő valamennyi görög kereskedő támogatta, s eljuttatták a Kerület legfőbb feletteséhez, a nádorhoz is. Ettől az időtől kezdve meghatározó módon tartotta össze a helyi görögséget a közös érdek: a zsidók kereskedésének, beköltözésének megakadályozása, ami a Kerület vezetésének támogatásával egészen a XIX. század közepéig eredményesnek bizonyult. Hadzsi László egyik fiának, Tódornak a síremléke ugyanebben a temetőben található. HADZSI TÓDOR - aki szintén kereskedéssel foglalkozott - apja halála előtt öt évvel, 1813-ban halt meg, 60 éves korában. Síremlékének formája a jászladányi Deme János sírkövére emlékeztet, felirata pedig Hadzsi László sírfeliratának FÜVES Ö. 1970. 264. A szerző munkájában a pesti görögök névhasználatát vizsgálta anyakönyvek, összeírások, végrendeletek alapján. A magyarországi görögség központja kezdettől fogva Pest volt, így megállapításait más vidékekre is jellemzőnek tekinthetjük. 9 Országos Levéltár (Továbbiakban: OL) Helytartótanácsi iratok. Mise. Fase. 2. No. 8/1754. SZML Jászkun Kerület Közigazgatási iratai (Továbbiakban: JKK Közig, ir.) D Capsa XIV. Fasc. 7. No. 37/1781. 1

' OL Helytartótanácsi ír. Mise. Fasc. 2. No. 8/1 754. 12 SZML JKK Közig. ir. D Capsa IX. Fasc. 4. No. 5. 1 3 SZML JKK Közig. ir. D Capsa XV. Fasc. 1 8. No. 64. 65