Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 7. (Szolnok, 1992)

TANULMÁNYOK - Kiss Z. Géza: A nyugati reformáció "befogadásának" történeti és ideológiai előzményei a XIII-XV. századi Dél-Magyarországon / 35. o.

szabadon védelmezheti magát. Az erkölcsös embert a törvény nem molesztálhatja, mert az csak arra való, hogy a gonoszságot megfékezze. Helyes megbosszulni viszont az igaztalanságot, akár a közösség békéje, akár az egyén ellen követik el azt.

104 Meg kell itt jegyeznünk, hogy Kálvint a német parasztháború tapasztalatai arra figyelmeztették, óvja alattvalóit a magános lázadástól és a választott közösségek (rendek, consistoriumok) kötelességévé tegye az igaztalan hatalom megfékezését.

1 ° 5 A kor humanista íróinak kozmopolitizmusával szemben Laskait szüntelen a belső és külső bajoktól fenyegetett haza állapota aggasztja. Egyik István királyról szóló beszédében így kiált keserűségében: ,,Jaj annak az országnak, amelyben a hatalom az igazság, az akarat a vélemény, s ahol minden (rab) szolgaság! A sorozatos sikertelenség okát az eljövendő reformátorok számára így fogalmazza: „Hungária, Hungária recessit a te cum tuis Sanctis regibus iustitia ... 1 ° 6 Azután, mintha közvetlenül a Dózsa seregébe szökött „szerzetes hadnagyok 107 számára fogalmazná a mondanivalót, a földesurak bűneit sorolja, akik lábbal tapossák az igazságot, nem adják meg szolgáiknak az ígért bért. sem jobbágyaiknak a vagyonnal való szabad rendelkezés jogát. Vadászataik során összetiporják szőlőiket, s aratásra, kaszálásra, szüretelésre, várárok ásásra, várfalak emelésére kényszerítik őket ... Ő is meggyőződéssel hirdeti, hogy ,.a dologtól és éhségtől nyomorított nép., szava elhallik az Úrhoz.

108 Laskai maga is láthatta, hogy megkezdődött már a „turcica persecutio , a török üldözés, és a leendő reformátorokkal vallja:,, ... a bűnök miatt sújt bennünket az Isten. Laskai beszédeiben ismételten foglalkozik az egyházi állapotokkal is. Szent Chrisostomusra hivatkozva mondja, hogy „Mindenek előtt a papok és szerzetesek rossz élete rombolja az egyházat. Azt állítja, hogy a laikusok jobbak, mint a klerikusok, mert a pogányul élő egyháziak megfertőzik Isten szentélyét. Tiszteletben járnak az Úr javaiból, de neki tiszteletet nem szereznek, s innen van a meretrixhez illő, cicomázó, színészi öltözet, innen az arany a lószerszámon, a nyergen, sarkantyúkon, amelyek jobban ragyognak, mint az oltárok. Azt is hagsúlyozza. hogy az egyháziak mindig másnak kívánnak látszani, mint amik valójában. Viselkedési módjukban durva katonák, állásuk szerint papok, a valóságban azonban mindkettőt elhagyják, mindkettőt öszszekeverik.

109 Műveit ismételten kiadták, halála évében (1511) pedig ott forrongott már a kolostorokban a szövegek új értelmezésére, és rebellióra mindig kész fiatal generáció, hogy magába szívja a parasztháború vagy a reformáció gondolati anyagát. Bár a ferences szerzetesekből lett korai reformátoraink prédikációiban, verseiben, zsoltárparafrázisaiban kétségtelenül sok fogalmi és gondolati anyagot, szerkezeti megoldást találtam. 104 SZŰCS J. 1974.427-431. 105 KÁLVIN J. 1936. 323-325. HORVÁTH R. 1932. 58-59. „Magyarország, Magyarország, eltávozott tőled szent királyaiddal együtt az igazság." 107 SZŰCS J. 1974.410. 108 HORVÁTH R. 1932. 57-58. A Sermo 50. szövege latinul ós magyarul. 109 HORVÁTH R. 1932.61.59. 56