Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 7. (Szolnok, 1992)

TANULMÁNYOK - Kiss Z. Géza: A nyugati reformáció "befogadásának" történeti és ideológiai előzményei a XIII-XV. századi Dél-Magyarországon / 35. o.

ünnepeket és a böjtnapokat eltörölték. A latin nyelvet nemcsak azért vetették el, mert nem érti a nép, hanem azért is, mert a reverendához hasonlóan elkülöníti a híveket a papságtól. Az államszervezet és a feudális társadalmi hierarchia elvetésének gondolatát nem vitték tovább Baranya reformátorai, de a bibliát ők is a nép kezébe adták és minden hívüket igyekeztek megtanítani olvasni.

83 Marchiai Jakab főinkvizítor baranyai tartózkodásának adatai is arról beszélnek, hogy a pécsi püspökségnek nemcsak a Dráván aluli esperesi kerületeiben voltak gondok az eretnekekkel, de az egyházmegye egészében is. Henrik pécsi püspök (1420—1445) 1437. január 24-én közli egyházmegyéje vezetőivel és papjaival, hogy Marchiai Jakab boszniai vikáriust meghívja a bűnök kigyomlálására (ad extirpanda vitia), kéri, hogy szívesen fogadják és az ő költségére minden szükségessel lássák el.

8 4 A félve várt vendég hamarosan meg is érkezett, de nehezebben boldogult az elvilágiasult Dráván inneni papokkal, mint a Dráván túli nyílt eretnekekkel. A kissé talán elfogult inkvizítor egy tiszta életűnek talált lelkész önkritikáját közli paptársairól egyes szám első személyben: ,, ... breviáriumot nem mondunk, a templommal, oltárterítővel nem gondolunk. Napjainkat kockázassál, lóneveléssel, madarászattal, vadászattal ... paráználkodással, sodomiával töltjük és az egész nép meg van botránkozva rossz erkölcsünkön. 8S Jakab természetesen a legnagyobb szigorral ostorozta a papság visszaéléseit is, de nem sikerült istenes életre szorítania őket, mert az alsópapság keményen ellenállt. Az ellenzék élén Simon, pécsi főesperes állott, aki bizonyos gyanúsítások alapján egyházi átok alá is vette az inkvizítort és ezen felbátorodva, papjai az egyházmegyéjéből kiűzték.

86 IV. Jenő pápa megbotránkozással vette tudomásul az inkvizítor panaszát és levelében magát Zsigmond (1387—1437) magyar királyt is elmarasztalja, hogy országában nyüzsögnek az eretnekek és felszólítja többek között arra is, hogy a papok nyilvánosan tartott ágyasaikat bocsássák el és egyébként is tisztességesen éljenek.

8 7 Zsigmond 1437. augusztus 23-án Prágában kelt levelében pártfogásába véve Marchiai Jakabot, megdorgálta a pécsi püspököt, hogy az inkvizítort, aki pápai és királyi engedéllyel végezte munkáját, kiűzték az egyházmegyéből, mert megbélyegezte a papok kilengéseit és bűneit (excessus et scelera) és követelte, hogy kellő tisztelet" A taborita nézetek ismertetéséhez: TÓTH SZABÓ P. 1917. 47-50. 4 KOLLER, Josephus: III. 355. ,, ... quando ad vos, seu vestrum perveniret, ex tunc eidem cum suis victualia et alia necessaria ad nostram rationem detis et administretis ..." - FEJÉR Georgius: X. 7. Közli: GOMBOS F. Albin: Marchiai Jakab, a husziták inquisítora hazánkban. In: Erdélyi Múzeum. Kolozsvár, 1898. 264. 5 MARCHIAI Jakab: Sermo secretus ad clerum. Közli: KARDOS Tibor. 1950. 138. és SZÉKELY György. 1956. 342-343. KATONA, Stephanus: História eritica rerum Hungáriáé, stirpis mixtae, 1301-1526. XII. 860863. és FEJÉR, Georgius: XI. 165. 7 KOLLER, J. III. 329. (a) jelű lábjegyzet. 52