Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 7. (Szolnok, 1992)

TANULMÁNYOK - Kiss Z. Géza: A nyugati reformáció "befogadásának" történeti és ideológiai előzményei a XIII-XV. századi Dél-Magyarországon / 35. o.

Azt is elmondja a vita hevében Gyöngyössy Benjámin, hogy Sztárai baranyai missziója idején, tehát 1544-1551 között Magyarországon a két protestáns felekezet még nem volt szétválva, hanem ,, ... Késöbbetskén és lassan-lassan ment az elválás. Pontosan tudja, hogy Kálvin János (Jean Calvin, 1509-1564) 1545-ben készült Genfi Kátéjából Theodor de Beze (1519—1605) szerkesztette 1560-ban a Confessio Christianae fidei (Keresztyén hitvallás) című dokumentumot, amelynek tételei először csak az 1562-ben Tarcalon, majd 1563-ban Tordán tartott zsinatokba ,,vevődtek ' be, 1563ban jelent meg a Heidelbergi Káté, de csak 1567-ben, a debreceni zsinat fogadta el „sollemniter a helvét hitvallást, amikor ,, ... 17 esperestségek neveket annak aláírták. Németországban a lutheránus Formula Concordiae 1577-ben történt kiadása jelentette a protestánsok kálvinista és lutheránus ágának a szétválását. „Nem lehettek hát ezek Sztárainak manuálissai (kézikönyvei), ha szinte az bennek foglalt tudományt hitte és tanította is."

11 Az 1859-ben Füzesgyarmaton született és 27 éves korában elhunyt Nagy Sándor könyvtáros volt Sztárai első biográfusa.

12 Az ő „erőssége nem az intuíció, nem a kronológia, hanem a romantika. Azt ő is tudja, hogy Sztárainak Lutherrel, vagy Melanchtonnal nem volt személyes kapcsolata, s úgy véli, hogy ,, ... itthoni magányában gyulladt lángra a reformáció szikrájától ... 13 Nem ő az egyetlen, aki zsoltárparafrázisai alapján állítja meggyőződéssel, hogy már 1543-ban is „ ... egészen Kálvin híve . Bizonyos, hogy zsoltárait nagyon szerették a Dráva mindkét oldalán és másutt is az országban, de azok nem lehettek „genfiek . Csak emlékeztetőül utalok arra, hogy a Sorbonne által elítélt Clement Marót (1496-1544), 1543-ban, Genfben fejezi be a zsoltárok fordítását.

14 Ezekből Theodore de Beze készített német fordítást, s ennek alapján adhatta ki Szenei Molnár Albert (1574—1634) 1607-ben, Herborrban a Psalterium Ungaricumot.

15 Elfogadhatjuk Nagy Sándortól, hogy Sztárai ,, ... hű maradt hitéhez véglehelietéig',de azt már alig, hogy az új egyházakat „Kálvin szellemében szervezte volna. Ő már 1551. június 20-án megírta sokat idézett beszámolóját Tukni Miklósnak a 120 Dráva-völgyi gyülekezet szervezéséről,

16 és a reformáció alaptételeihez való ragaszkodásból, vagy inkább az egység megőrzésének igényéből nem vett részt a Philipp Melanchton által ezzel egyidejűleg indított vitákban, amelyek az úrvacsora tan más-más megfogalmazásával végül a reformációs mozgalom teljes szakadásához vezettek. Való11 GYÖNGYÖSSY B. 1830. 78-79. Vö. ZOVÁNYI Jenő: Egyháztörténeti Lexikon. Bp. 1977. 621. Tarcal-tordai hitvallás;az 1567. évi debreceni zsinathoz. Uo. 1977. 143 — 144. NAGY Sándor: Sztárai Mihály élete és művei. In: Egyetemes Philológiai Közlemények. Bp. 1883. 785-803., 969-991. Klny.: Magyar irodalomtörténet. 16. sz. 13 NAGYS. 1883.790-791. 1 Világirodalmi Kisenciklopédia. II. Bp. 1976. 43. 15 Világirodalmi Kisenciklopédia. II. Bp. 1976. 383. Szenei Molnár Albert. Utolsó (84!) kiadása 1948. Karácsony Sándor bevezetőjével. Egyháztörténeti emlékek a magyarországi hitújítás korából. Szerk.: BUNYITAY Vince — KARÁCSONYI János - RAPAICS Rajmund. I-V. Bp. 1902-1912. V. 543-544. Latinul. 37