Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 7. (Szolnok, 1992)

ADATTÁR - Zádor Béláné: A Közigazgatási Bizottság iratai a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárban 1876-1950 / 267. o.

biztosította az állami akarat végrehajtását úgy, hogy bizonyos mértékben a megyei kívánság is érvényesülhetett. Az állam és a megye együttes kormányzása úgy valósulhatott meg, hogy „Az alapvető összhang megbomlása esetére azonban a kormánynak a főispánon és a közigazgatási bizottságon át módja nyílt arra, hogy a vele dacoló vármegyét abszolutisztikus eszközökkel, de brutális terror nélkül is eligazgassa. 7 A közigazgatási bizottság huszonegy tagja közül tizenöt az önkormányzatból adódott. A bizottság elnöke a főispán volt. Őt a megyébe a király nevezte ki. Ez a tény is a központi kormányzati akarat érvényesülését biztosította. Ily módon a megyegyűlés határozhatott, bírálhatott, a kormány akarata a közigazgatási bizottságon és a főispánon keresztül is érvényesült.Rendeletekkel, vagy azok hiányában,,...a munka belső szervezetében, annak szabályozásával, többek között az ügyrend kidolgozásával igyekeztek érvényesíteni 8 a kormányzati érdekeket. A szakszerűség növekedése és erősödése, új intézmények helyi hálózatának kiépítése a kormánytól való pénzügyi függést is fokozta. Az 1876. évi VI. törvénycikk a vagyonkezelést a megyei hatóságokra változatlanul hagyta. A megyék és városok vagyonához nem nyúlt. Ez a liberális felfogásból következett és a politikai küzdelemben szerepe nem volt. A törvényjavaslatot valamennyi törvényhatóság megszavazta. Várható volt, hogy felismerik az Önkormányzati jogok korlátozásának veszélyét. így is történt. A törvényhatósági területek jelentős része erősen tiltakozott. A törvény szentesítése és kihirdetése mutatja tiltakozásuk eredménytelenségét. Jász—Nagykun—Szolnok megyében ilyen jellegű tiltakozás nem volt. Ez abból adódhatott, hogy a megye több megye területéből az 1876. évi VI. te. körüli viták, tiltakozások idején, kihirdetésének, végrehajtásának kezdetével egyidőben alakult. A megye működésének megszervezése, törvényhatósági bizottságának megalakulása és első közgyűlései a közigazgatási bizottság létrehozásának és működési feltételei megteremtésének rendeletileg meghatározott időpontja körüli napokban voltak. A kapitalizmus magyarországi kialakulását követő kormányzati és igazgatási szervezet létrehozására, megszervezésére az 1867-es kiegyezést követő években adódott lehetőség. Az átalakulásnak, az új kormányzati és igazgatási szervezet működésének - különösen vidéken - elengedhetetlen része és feltétele volt a megyék területének rendezése. A területrendezés ügyében évekig tartó vita és küzdelem alakult ki. A megoldás Tisza Kálmán nevéhez fűződik. Az 1876. évi XXXIII. törvénycikket „némely törvényhatóság területének szabályozásáról és az ezzel kapcsolatos intézkedésekről" az országgyűlés mindkét házában június 20-án hidették ki.

9 7 Magyarország törtenete 1848-1890. 2. köt. Főszerk.: KOVÁCS Endre, Szerk.: KATUS László. Bp. 1979. 1240. 8 FARKAS Gábor: A közigazgatási bizottság létrejötte és első ügyrendje. In: Levéltári Szemle, 1981. 2-3. sz. Magyar Törvénytár. 481. 269