Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 7. (Szolnok, 1992)

ADATTÁR - Zádor Béláné: A Közigazgatási Bizottság iratai a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárban 1876-1950 / 267. o.

ZÁDOR BÉLÁNÉ A KÖZIGAZGATÁSI BIZOTTSÁG IRATAI A JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI LEVÉLTÁRBAN 1876-1950 A bizottság létrejöttének körülményei és megalakulása A kapitalizmus létrejötte és fejlődése Magyarországon elkerülhetetlenné tette — többek között — a polgári jogrendszer és államszervezet kiépítését. A gazdasági fejlődés, a tőkés polgári társadalmi igények a polgári államszervezet létrehozását kívánták. Az államszervezetet átalakító munkában a legnagyobb gondot, elfogadható megoldás keresését és megoldási kísérletét a közép- és alsófokú közigazgatás átalakítása jelentette. A centralizációt úgy megvalósítani, hogy a megyei és szabad királyi városi önkormányzatok (melyeknek nagy hagyománya és jogköre volt) megmaradjanak. Ugyanakkor a központi kormány érdekei érvényesüljenek, rendeleteit, intézkedéseit végrehajtsák. Ez a folyamat az 1870. évi XLII. törvénycikkel kezdődött. Tisza Kálmán az állam hatáskörét a megyei önkormányzati tevékenység egyre nagyobb területére terjesztette ki. A megyei önkormányzatok önállóságát számottevően csonkította. Ebben a folyamatban és törekvésben igen jelentős volt az 1876. évi VI. törvénycikk megalkotása a közigazgatási bizottságról. A közigazgatási bizottságot a törvényhatóság kebelében a törvény által megszabott módon és hatáskörrel állították fel. Látszatra decentralizálást szolgált, amit a központi kormányzat a VI. törvénycikk mellett érvként is felhasznált. Valójában a gyakorlatban a centralizációt és pártpolitikai törekvéseket és érdekeket valósított meg. A törvénycikk a közigazgatási bizottságot huszonegy tagúnak írja elő. Közülük öt fő vezető megyei tisztviselő. Ök a bizottságnak hivatalból tagjai. Tíz tagot a törvényhatósági bizottság

1 tagjai közül a törvényhatósági közgyűlés választ. Hatan az államigazgatási hivatalok vezető tisztviselői. Őket a törvénycikk 2. paragrafusa szerint az illetékes szakminiszter rendeli ki, illetve jelöli meg. A bizottság elnöke a főispán. (Főispán tisztségét kinevezéssel tölti be.) A bizottság hivatalnok és tisztviselő tagjai a szakukhoz tartozó ügyekben előadóként működnek. A törvényhatósági közgyűlés tíz választott képviselője cseréjének idejét és módját is meghatározza. * Magyar Törvénytár. 1869-1871. évi törvénycikkek. Bp. 1896. 212.; A törvényhatósági bizottság: ,,A törvényhatóság egyetemét a bizottság képviseli, s a mennyiben a törvény kivételesen másként nem intézkedik, a hatósági jogokat a törvényhatósága nevében a bizottság gyakorolja." 267