Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 7. (Szolnok, 1992)

ADATTÁR - Benedek Gyula: Oklevelek Külső-Szolnok vármegye XIII. századi történetéből / 217. o.

szolgabíró előtt, 3 a törvényes rend szerint, közöttük úgy jött létre rendezés; hogy mivel Dezső ispán az említett [Sármasági] Mártont élő szóval, a törvényes rend szerint, előttük megcáfolta és ennek bizonyítására Dezső ispán Gergely alispán­nak, valamint az esküdt-szolgabíráknak bemutatta a király levelét, miszerint neki azon jogtalanságok miatt mindenben kellő elégtételt tegyen, továbbá ezenfelül — az említett [Sármasági] Márton halála miatt — a szóban forgó Dezső ispán Móg ispánt és [Sármasági] Márton fiait Lászlót, Egyedet és Istvánt, azon [Sármasági] Márton tet­téért - hasonlóképpen Gergely alispán előtt, valamint a négy esküdt-szolgabíró előtt, a jogrend szerint — felelőssé tette, valamint annak a [Sármasági] Mártonnak a birtok­részét terjes egészében elvesztettnek nyilvánította; a [Sármasági] Márton által Dezső ispánnak okozott mindezen jogtalanságok miatt, ugyanannak a sokat emlegetett Mógnak és Márton fiaknak falubirtokait - ame­lyek korábban a birtokosztály és a jogrend szerint nekik jutottak — tudniillik Szerte­leket [Zeertelek] és Mázsatelek [Masatelek] 4 felét, azért mert ez a szomszédságban lévő két falubirtok hozzá, Dezső ispánhoz tartozandana [ . . . ] ugyanazon Gergely külső-szolnoki alispán és a négy esküdt-szolgabíró előtt átadták a fentemlített tel­jesjoggal Dezső ispánnak; [. • • ]."• Nyomtatásban már közölte Nagy Imre 1872-ben. Szerinte az eredeti — amelyet mi nem találtunk meg - papírra írt, egyszerű és több helyen hibás másolat. Az eszmei értékét az is csök­kenti, hogy úgynevezett tartalmi átírással szövegezték bele az oklevélsorozatba, aminek követ­keztében egészen bizonyos, hogy több — számunkra érdekes - mozzanat kimaradt. Mégis jelen­tős a történeti értéke, ugyanis az elsó' biztos jelzés arról, hogy Külsó'-Szolnokban is megvoltak már és működtek is 1299-ben a nemesi megye tisztségviselői. OL DL 76.928 Nem állapitható meg, hogy az ítéletet melyik szerv hozta: a megyei közgyűlés törvényszékké átalakulva, vagy pedig az un. alispáni törvényszék. 7 Az eredetiben comes curialis, ami az alispánnak a királyi megyerendszerből örökölt elnevezé­se, ugyanígy a judex juratus (esküdt szolgabíró). A klasszikus nemesi megyerendszerben ezen tisztségek megnevezése vicecomes, ill. judex Nobilium. Szertelek, Mázsatelek és Sármaság egymással szomszédos falubirtokok voltak Tasnádtól délke­letre kb. 27 km-re, az 1913-ik évi állapot szerint Szilágy vármegyében, (PETRI Mór: Szilágy vármegye monográfiája. IV. k. 848., beragasztott színes térkép.) Itt egy nyomtatott oldalt hagytunk ki. Ez a rész tartalmazza a peres felek közötti megegyezés lényegét, amelyre a közölt ítélet helyett engedélyt kaptak, valamint András erdélyi vajda és szolnoki ispán megegyezést megerősítő 1349-dik évi május 13-án kelt oklevelének a záradékát. NAGY Imre - NAGY Iván - VÉGHELY Dezső: A zichi és vásonkeó'i gróf Zichy-család idősb ágának okmánytára. 2. 371-372. 7 r > A megyei törvényszéken minden megyei nemes megjelenhetett, az alispáni törvényszéket csak az alispán és a szolgabírák alkották. 249

Next

/
Thumbnails
Contents