Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 7. (Szolnok, 1992)

TANULMÁNYOK - Cseh János: Kora népvándorlás kori telepleletek Kengyel határában / 9. o.

Kézzel formált. Árnyalata világos szürkésbarna. Anyaga különböző ,,törmelékkel soványított. Ami még említésre érdemes, az a pereméi eldolgozása. M: 4,5 x 4,5 cm. V: 0,4 cm — mely ennél az edénytípusnál meglehetősen vékonynak mondható. (7. kép 8) 25. Fazék része — a profilnak kb. feléből-harmadából. Igénytelen, durva, kézzel formált alkalmatosság. Foltos, barnás tónusú. Anyagában törmelékes. A lelet azt sejteti, hogy egy kihajló peremű, elég szimmetrikus testű, hordó alakú konyhai eszköz volt. Megemlítendő még: a külső felszín jóval eldolgozottabb, mint a belső. M: 5 x 8 cm. V: 0,5 cm. (7. kép 9) 26. Fazéktöredék. A nagyobb edényből a perem és a nyak kis részlete maradt ránk — ebből arra következtethetünk, hogy hosszú, tölcséres/kónikus szájú, lekerekített peremű, úgyszólván nyakrész nélküli konyhai eszköz volt. Durvább nyersanyagból szabad kézzel formázták és simításokkal egyengették el. Színe barnásszürke. M: 4 x 11,5 cm. V: 0,6 cm. A fazék helyreállítható SZÁ: kb. 17 cm. Két darabból ragasztott. (8. kép 1) Kitűnő analógia ehhez pl. egy durva csomaközi (Ciumesü) edény, amely telepanyagból származik. A falu melletti III—VI. századi településkörzet pregnáns IV—V. századi régészeti hagyatéka ez. 27. Fazékdarab. Soványított agyagból kézzel formált, sötétes, kormos-füstös lerakódásokkal ránk maradt edény. Megfigyelhető a felület eldolgozása. Az előzőhöz hasonló, tölcséres, egyenletes vastagságú, lekerekített peremű volt, s ugyanoly méretű. M: 5x6cm.V. 0,5 cm. (8. kép 2) 28. Főző alkalmatosság része. Egy, a felső harmadból/negyedből származó töredéket tudunk bemutatni. Törmelékkel kevert, durva anyagú, kézzel formált, barnásszürke tónusú, koromfoltos. A perem kissé kifelé hajló, a test alig hangsúlyozott. A belső oldalon jobban megfigyelhető az egyenetlenségek elsimítása. M: 6 x 8 cm. V: 0,6 cm. (8. kép 3) 29. Fazék. A töredék az edény alsó részéből való. Közelebbről nehezen megállapítható összetételű törmelékkel kevert agyagból szabad kézzel gyúrt. Belül eléggé durva készítmény. Barnás, füstös-kormos. Az oldalfal egyenes, amint az alj is, melynek pereme kissé megvastagodó. M: 9 x 10,5 cm. V: 0,6—1,3 cm. (8. kép 4.) 30. Fazékrész, mely az alkalmatosság fenekéből és oldalából törött ki. Kézzel formált, anyaga soványított —samottal? —, árnyalata barnásszürke. Az egyenes alj és a fal megvastagodással kapcsolódik egybe. Ez esetben is egyenetlenebb belül. M: 4,5 x 4,5 cm. V: 0,4-0,7 cm. (8. kép 5) 31. Edényrész. Durva, soványított nyersanyagból korong nélkül alakították ki. Eredetileg barnás tónusú lehetett, ám a használat (főzés, stb.) során foltossá vált. A belső felület durva, nyers, míg a külső eldolgozottabb. Feneke rücskös. A leletet négy darabból ragasztottam össze. M: 7 x 9,5 cm. V: 0,5—1,3 cm. A rekonstruálható TÁ: hozzávetőlegesen 11 cm. (8. kép 6) 32. Konyhai edény töredéke. Az agyagkészítmény aljrészeit leltük meg. A fenék kissé homorú, enyhe profillal megy át az edénytestbe. Ez utóbbi az ívelődésből kiindulva leginkább hordó alakú lehetett. Barnásszürke színű, feketés korom- ül. füstfoltokkal. Az anyagban sok nagyobb szemű törmelék (kavics, összetört löszbaba?, talán még pelyva is) figyelhető meg. Kézzel formált. Két illeszkedő darabja került 23