Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 7. (Szolnok, 1992)

ADATTÁR - Szabó István : Történetek az oszét nemzeti eposzból, a "Nárt mondakör"-ből / 193. o.

SZABÓ ISTVÁN TÖRTÉNETEK AZ OSZÉT NEMZETI EPOSZBÓL, A „NÁRT MONDAKÖR"-BÖL „Háromnegyed évszázaddal ezelőtt még az egész Észak-Kaukázus a „nártok -ról, e rendkívüli hősökről, egy rég kihalt, nagyszerű emberfaj kimagasló képviselőiről soksok emléket őrzött, akiket a „vaskor" teremtett meg életideáljaként. A Terek folyótól a Kubán vidékétől kezdve az oszétek, ingusok, cserkeszek a balkárokon és karacsejeveken át egészen Dagesztán avarjaiig egymással vetélkedve, egymásra licitálva regéltek a nártok hőstetteiről. Dicső hírük túljutott a Nagy Kaukázusi Hegyháton, a nyugati végeken, elérte a cserkeszek rokonait, az abházokat, ám központja mindig annak a meredek hegyszorosnak a mentén húzódott, amely mellett később a Grúz-Hadiút haladt. Ott, ahol rendre eldőltek észak és dél véres vitái. A nártok átszínezték a csecsen folklórt, sőt hatottak a grúz lakosságra is. Ez a hősi történet-füzér a föld egyik legtarkább zugában a közös lelkiség egyik forrása volt. Mind a keresztények, mind a muzulmánok, mind pedig a pogányok megtalálták benne saját jellemük megtestesülését. Vagyis mindazt a ravaszságot, férfiasságot, a nélkülözésekhez és a kicsapongásokhoz való elutasító viszonyulást, a féktelen gyűlöletet és bosszút, vagy ritka esetben a könyörületességet, ami ezek között a hegyek között a fennmaradáshoz szükséges volt. Ezen a vidéken mindenütt a nártokkal való összehasonlítás volt az emberek legmagasztosabb dicsérete."

1 Georges, Edmond Raoul DUMÉZIL, aki 1898-ban született Párizsban, 1930-ban írta le ezeket a sorokat mindmáig tartó érvénnyel. A párizsi születésű vallástörténész, az isztambuli és upsalai egyetem professzora, aki az indoeurópai népek vallásának és civilizációinak összehasonlító tanszékét vezette az 1930-1968 közötti időszakban, számos nyelv, köztük az örmény birtokában, a kaukázusi népek kultúrájának is egyik legavatottabb kutatója. Isztambuli professzorsága idején (1925—1931) bukkan rá az egész Kaukázust valamilyen formában érintő nárt monda-füzérre, s néhány esztendei elmélyült kutatás után eredményeit az „Oszét eposz és mitológia című könyvében összegzi. Ebből való a fentebbi, „nártok -ra vonatkozó idézet is.

2 De hát kik is ezek az egész Kaukázusban, sőt azon is túl fellelhető, nem létező vagy mindig is volt „nártok"? Konkrét, ma élő vagy a történelem során felbukkant népek egyikével sem lehet DUMÉZIL, Georges: Mondák a nártokról. In: Az oszét eposz és mitológia. Moszkva, 1976. 19. ABAEV, V. L: G. Dumezil az oszét eposz es mitológia kutatója. In: Az oszét eposz és mitológia. Moszkva, 1976. 268. 193