Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 7. (Szolnok, 1992)

TANULMÁNYOK - Botka János: Tiszaörs címere / 165. o.

jelvényeknek a rajzai sok esetben a régi feudális rendszert tükrözik, és így használatuk államhatalmunk jellegével nem egyeztethető össze. Felhívom ezért Polgármester, Járási Főjegyző és Községi Vezetőjegyző Urakat, hogy a város és a község régi jelvényeiket (címereiket) és a jelvényeket feltüntető pecsétjeiket a használatból vonják ki, és a pecsétek megőrzéséről a vármegyei levéltárban való elhelyezése útján gondoskodjék." Befejezésül az alispáni rendelkezés 1949. május 1-től olyan pecsétek használatát írta elő, amelyeken csak a hatóság megnevezése szerepelt.

41 1949 októberétől azonban már megjelentek az állami címert ábrázoló törvényhatósági, községi, városi és intézményi pecsétek. Ezek a későbbiekben az állami címer megváltozásával - természetszerűleg — maguk is változtak, miként 1990-ben is. Az 1960-as években egyre több településen merült fel ismét saját címer és zászló használatának igénye. 1974-ben meg is jelent egy minisztertanácsi határozat, mely a helyi címer és zászló alkotásának jogát a tanácsokra ruházta, kimondva, hogy az ezzel foglalkozó tanácsrendelet előkészítésénél „meg kell ismerni és figyelembe kell venni a lakosság véleményét. De a helyi jelképekről csak a városok alkothattak rendeletet, a községek nem.

42 Ezt a megkülönböztetést a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény szüntette meg: hatályon kívül helyezett a címerekre és zászlókra vonatkozó valamennyi eddigi jogszabályt, és kimondta, hogy a helyi önkormányzat - a törvény keretei között - jelképeket alkothat, s ezen jogosítványa a képviselőtestület hatásköréből át nem ruházható. A községek sorában Tiszaörs az elsők között határozta el és alkotta is meg önkormányzati címerét és zászlaját. Erre igazán jó lehetőséget adott a település fennállásának 700 éves évfordulója. Aligha választható nagyszerűbb és kifejezőbb közösségi cselekedet egy ilyen jelentőségű eseményhez. Az új jelképek megszületése azt is kifejezi, hogy Tiszaörs lakossága és vezetői az évforduló kapcsán nemcsak a hét évszázad kimagasló tetteire, eredményeire, értékeire fordítottak nagy figyelmet, hanem igyekeztek azokat tovább is növelni, fejleszteni. A Képviselőtestület 1992. évi 1. számú (január 13.) rendelete kimondja: „Tiszaörs község Önkormányzat Képviselőtestülete a településtörténeti emlékek, a községi hagyományok ápolása, a község lakóinak összetartozása szimbólumának kifejezésre juttatása céljából községi címert és zászlót létesít..." A címer leírása: „Háromszögű pajzs kék mezejének alján zöld talaj ezüst folyóval, a talajon jobbra forduló, arannyal vértezett ezüst színű daru felemelt jobbjában követ tart. A pajzs felső sarkaiban egy—egy arany mezejű háromszögű pajzs, a bal oldali alján arannyal erezett fekete búzakalász, a jobb oldali pajzsban lebegő fekete kereszt." 4 1 SZML KL-es iratok. 40. Községek es varosok pecsétjeinek ellenőrzése 119/1906., 610/1949. sz. Törvények es rendeletek hiv. gyűjteménye: 1006/1974. (II. 22.) sz. MT. hat. 185