Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 7. (Szolnok, 1992)

TANULMÁNYOK - Botka János: Tiszaörs címere / 165. o.

A község 1768. évi viaszpecsétjét — mint említettük — 1770-ből ismerjük, további példányokat csak 1773-tól kezdve sikerült felkutatnunk, a legutolsót 1849ből. A Heves és a Jász—Nagy kun-Szolnok Megyei Levéltárak anyagában megtaláltunk 12 darabot, de csak 3-4 az épségben vagy kisebb hibával megmaradt lenyomat.

28 A latin köriratú tipáriumot tehát bizonyíthatóan 80 évnél is tovább használták, azonos méretben és formában. Az 1785. évi községi számadás megtételekor a rányomott sigillumot „a helység szokott pecsétjének" mondja az őrsi bíró és tanács.

29 Szükséges azonban megemlíteni, hogy 1786-ból olyan Kunmadarasra küldött irat is rendelkezésünkre áll, amelyre - „Tisza-Örsi Bírák közönségessen" aláírással — a régi, magyar feliratos, az ekevasat ábrázoló nyomatot pecsételték. A négy nappal korábban, május 24-én, majd az augusztus 17-én ugyancsak a „Kun Madarass váross Bíráinak és Tanácsának szomszédságos szeretettel" címzett leveleket azonban már az 1768. évi, „szokott pecséttel" zárta Fodor Márton főbíró.

30 Tiszaörs 1791-től 1812-ig használt pecsétje HML IV-I(i)/2. 1772-1786. Tiszai járás. Tiszaörs.; Uo. XV-3/2, Pecsétgyűjtemény, tiszaörsi levél 1849-ból. 29 HML XII-37/35. Class. VI. Fase TTT. No. 85. 30 SZML Kunmadaras ir. R. I. Fasc. 8. No. 34., 36., 55. (177. rsz.) 178