Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 7. (Szolnok, 1992)
TANULMÁNYOK - Botka János: Tiszaörs címere / 165. o.
állapodások véglegesítésénél, levelek és végrendeletek hitelesítésénél volt szükség rá. Több esetben a bíró nem díjmentesen használta, hanem „fizetést kapott érte, pl. végrendeletek és vagyonmegosztások megpecsételésekor. 22 Tiszaörs sigilluma azonban 1770-ben már nem a régi, a katolikussá tett falu pecsétjén is változtatott. Teljesen új tipariumot vésettek, latin nyelvű körirattal s más jelképekkel. A már bemutatott, magyar feliratos pecsét 1768-ig történő használatát több lenyomattal ellátott dokumentum bizonyítja. Ilyen például az 1768. február 20. keltezésű irat, amely azt rögzíti, hogy Bazakony István a maga bíróságáról történő elszámoltatáskor átadott az új bírónak 129 forint 59 dénárt. Az elismervény alján található a régi pecsét ,,Ficzere Mihály Fő Bíró és esküdtek neve mellett. 23 3. A latin köriratú sigillum A tiszaörsi jobbágyok is megküldték feleletüket az országosan kiadott ún.úrbéri kilenc pontra. írásukat 1770. június 9-én zárták, s helységük pecsétjével és kezük keresztvonásával (+) meg is erősítették. Fekete György ord. bíró, Molnár János helyi törvénybíró, Ficzere Mihály és Szabó István esküdtek neve alatt találtuk meg Tiszaörs immár díszes pecsétjének első példányát. 24 A kissé ovális piros viasznyomat átmérője hosszirányban 27 mm, keresztirányban 24 mm. Leírása: Állított ovális gyöngysor, vékony vonalkeret és körirat által határolt mezőben szarvával balra fordított, csoroszlyával és ekevassal ellátott lebegő eke. Fölötte egy földdomborulat közepén kereszt áll, attól jobbra kissé elhajló búzakalász, balra egy befelé forduló jobb lába Karmai között követ szorító daru. Körirata: SIGILLUM EPP.POSS: TISZA . ÖRS AN 1768 + (Tiszaörs Püspöki Falu Pecsétje 1768.) A latin nyelvű körirat egyértelműen mutatja a falu jogállását, hovatartozását, az 1768. év feltüntetésével pedig arra utal, hogy mikor keletkezett a község, azaz az új település. Természetesnek mondható, hogy a valószínűleg valamelyik egri ötvös mester műhelyében vésetett pecsétnyomóba a régitől eltérő jelképek kerültek. Míg a búzakalász és az ekevasat felváltó, szép formájú faeke a korábbi pecsétkép jellegét őrzi, ill. annak felel meg, az új részletek már egy más népesség érzületét, gondolatait fejezik ki: 1. A kis domb Örs földjét, a község földrajzi viszonyait jelképezi, azt, hogy a falu a hajdani ártérperem vízmentes kiemelkedésére épült, s hogy határának jellegzetessége a buckák és jelentősebb kiemelkedések, kunhalmok jelenléte is. OL Tabelle Urb. Mikrofilmtár 4176. Tiszaörs (19. sz.). (A szöveg könnyebb megértése végett tekintettünk el a betűhív közléstől.); HML XII-37/35. dassis VL Fase. TTT. No. 82. (Tiszaörsi számadások); A források azt is elmondják, hogy a helység elöljáróit földesúri kedvezmények illették meg: pl. 1773-ban a többieknél több szolgáltatást és szolgálatot megválthattak, 1802-ben pedig egyenesen adómentességet élvezett a főbíró, a nótárius és a plébános mettett a kisbíró, a kántor és a harangozó is. (HML Tiszaörs. Conscr. Urb. 1802.) 23 HML Xn-37/35. dassis VI. Fasc. TTT. No. 82. (Tiszaörsi számadások, 1768. február 20-i irat) 2 4 OL C—59. Departam. Urbariale Heves m.Tiszaörs. No. 119. 175
