Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 7. (Szolnok, 1992)

TANULMÁNYOK - Botka János: Tiszaörs címere / 165. o.

Ez a népesség a határ megszállható részének kb. a felét birtokolta, az abból szár­mazó mindennemű jövedelméből lerótta az állami és a községi terheket; kiadta a föl­desúri kilencedet és tizedet, a robotot és az ún. victuáliákat azonban megváltotta, ér­tük árendát fizetett a püspöknek. Ezek a körülmények tükröződnek az 1770. január 1-én, immár a katolikus lakókkal kötött kontraktusban is, a robotterhek nem számot­tevő növekedése mellett. (Egyhelyes gazda 12 forint 48 dénár összeggel váltja meg 4 marhás éves robotját.) Az őrsiek számára ezek a szerződések mondhatni átvezető meg­állapodások lettek volna a királyi urbárium egységesítő feltételeihez, amelyek azonban itt nem érvényesültek. A tiszaörsi jobbágyok még 1802-ben is a korábbi földesúri ren­delkezések értelmében teljesítették szolgálataikat, 2 1 összességében az országos urbá­riumban foglaltaknál valamivel kedvezőbb körülmények között. Lényegi változást azonban csak a jobbágyviszonyok megszüntetése hoz. Igen tanulságos az 1770 januári kontraktus azon részlete, amely az évente válasz­tott bírák és esküdtek „hivatalviselését és kormányzását szabályozza. A falu életének olyan mozzanatairól értesülhetünk, amelyek nagyon ritkán fordulnak elő a források­ban. tr A helységnek bírái hit alatt viselvén hivatalukat, avégre rendeltetnek, hogy a községet jó rendben, csendes engedelmességben és zabola alatt mind boldognak, mind szegénynek egyenlő igazsággal és tekintet nélkül kormányozzák. De mivel ebben nem boldogulhatnak, hacsak a bíráknak és esküdteknek az ő hatalmuk és becsületük fent nem tartatik, azért is a bíráknak és esküdteknek activitásában lészen:—1, Ha valaki a bírót vagy esküdt embert megmocskolná, az olyan mocskolódó ember adattasson fel a bíró háza gyülekezetébe, és ha a cselekedet valóban kisül, a falu háza törvénye mel­lett húzattasson le, és verettessen el rajta 12 pálca, ha férfi, ha pedig asszony, 12 kor­bács. Ha mindazonáltal azon convineált böcstelenítő ember megverettetését pénzül meg akarja váltani, minden ütést 5 garasával felválthatja, kinek harmadrésze legyen azé, aki a becstelenséget szenvedte, egy harmadrésze a bíráké és nótáriusé, harmadik har­madrésze gyűjtessen az uraság rendeléséből a templomra. —2, Ha valaki a bíró paran­csolatjának - mely leginkább az uraság rendeléséből származik - minden készséggel nem engedelmeskedne, az olyan személy válogatás nélkül tétessen 24 óráig a láncra, ha azután sem fogad szót, cselekedete leírásával küldettessen két esküdt emberrel Egerbe az uraság elejbe. —3, Mivel sokszor halnak gazdák és gazdaasszonyok, melyeknek vala­mi kevés jószágocskájuk, de sokszor árvájuk is marad, az bírák kötelessége minden jó­szágukat ingyen írásba foglalni, és bocs szerint érő árát is kitenni, mely írásnak egyik párja az uraságnak beadasson, a másik párja a falu ládájában maradjon, hogy az olyan 21 HML XII-37/35. Class. VI, Fase. TTT. No. 82.; Uo. Tiszaörs. Conscr. Urb. 1802.; OL Tabelle Urb. Mikrofilmtár 4176. Tiszaörs (19. sz.). Félhelyes gazda 4 marhás éves robotját 1764-ben 10 forint 60 dénárért válthatta meg, 1765-ben 6 forint 94 dénárért. 1770-ben a félhelyes 2 marhás éves robot helyett fizetett 7 forint 80 dénárt. A számítási kulcsok, kategóriák szinte minden szerződésnél változtak (pl. féltelkes 2 marhás, féltelkes 4 marhás szolgálat), így pontos összehasonlítás alig lehetséges. Ez értendő a terhek, szolgáltatások egészére. Például 1770-ben a vetemények és victuáliákért kevesebbet követelnek, de bevezetik a „borjúért" való tartozást, ami egy féltelkes jobbágynak évi 9 forint 22 dénár kötelezettséget jelentett. 173

Next

/
Thumbnails
Contents