Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 7. (Szolnok, 1992)

TANULMÁNYOK - Botka János: Tiszaörs címere / 165. o.

Ez a népesség a határ megszállható részének kb. a felét birtokolta, az abból származó mindennemű jövedelméből lerótta az állami és a községi terheket; kiadta a földesúri kilencedet és tizedet, a robotot és az ún. victuáliákat azonban megváltotta, értük árendát fizetett a püspöknek. Ezek a körülmények tükröződnek az 1770. január 1-én, immár a katolikus lakókkal kötött kontraktusban is, a robotterhek nem számottevő növekedése mellett. (Egyhelyes gazda 12 forint 48 dénár összeggel váltja meg 4 marhás éves robotját.) Az őrsiek számára ezek a szerződések mondhatni átvezető megállapodások lettek volna a királyi urbárium egységesítő feltételeihez, amelyek azonban itt nem érvényesültek. A tiszaörsi jobbágyok még 1802-ben is a korábbi földesúri rendelkezések értelmében teljesítették szolgálataikat,

2 1 összességében az országos urbáriumban foglaltaknál valamivel kedvezőbb körülmények között. Lényegi változást azonban csak a jobbágyviszonyok megszüntetése hoz. Igen tanulságos az 1770 januári kontraktus azon részlete, amely az évente választott bírák és esküdtek „hivatalviselését és kormányzását szabályozza. A falu életének olyan mozzanatairól értesülhetünk, amelyek nagyon ritkán fordulnak elő a forrásokban. tr

A helységnek bírái hit alatt viselvén hivatalukat, avégre rendeltetnek, hogy a községet jó rendben, csendes engedelmességben és zabola alatt mind boldognak, mind szegénynek egyenlő igazsággal és tekintet nélkül kormányozzák. De mivel ebben nem boldogulhatnak, hacsak a bíráknak és esküdteknek az ő hatalmuk és becsületük fent nem tartatik, azért is a bíráknak és esküdteknek activitásában lészen:—1, Ha valaki a bírót vagy esküdt embert megmocskolná, az olyan mocskolódó ember adattasson fel a bíró háza gyülekezetébe, és ha a cselekedet valóban kisül, a falu háza törvénye mellett húzattasson le, és verettessen el rajta 12 pálca, ha férfi, ha pedig asszony, 12 korbács. Ha mindazonáltal azon convineált böcstelenítő ember megverettetését pénzül meg akarja váltani, minden ütést 5 garasával felválthatja, kinek harmadrésze legyen azé, aki a becstelenséget szenvedte, egy harmadrésze a bíráké és nótáriusé, harmadik harmadrésze gyűjtessen az uraság rendeléséből a templomra. —2, Ha valaki a bíró parancsolatjának - mely leginkább az uraság rendeléséből származik - minden készséggel nem engedelmeskedne, az olyan személy válogatás nélkül tétessen 24 óráig a láncra, ha azután sem fogad szót, cselekedete leírásával küldettessen két esküdt emberrel Egerbe az uraság elejbe. —3, Mivel sokszor halnak gazdák és gazdaasszonyok, melyeknek valami kevés jószágocskájuk, de sokszor árvájuk is marad, az bírák kötelessége minden jószágukat ingyen írásba foglalni, és bocs szerint érő árát is kitenni, mely írásnak egyik párja az uraságnak beadasson, a másik párja a falu ládájában maradjon, hogy az olyan 21 HML XII-37/35. Class. VI, Fase. TTT. No. 82.; Uo. Tiszaörs. Conscr. Urb. 1802.; OL Tabelle Urb. Mikrofilmtár 4176. Tiszaörs (19. sz.). Félhelyes gazda 4 marhás éves robotját 1764-ben 10 forint 60 dénárért válthatta meg, 1765-ben 6 forint 94 dénárért. 1770-ben a félhelyes 2 marhás éves robot helyett fizetett 7 forint 80 dénárt. A számítási kulcsok, kategóriák szinte minden szerződésnél változtak (pl. féltelkes 2 marhás, féltelkes 4 marhás szolgálat), így pontos összehasonlítás alig lehetséges. Ez értendő a terhek, szolgáltatások egészére. Például 1770-ben a vetemények és victuáliákért kevesebbet követelnek, de bevezetik a „borjúért" való tartozást, ami egy féltelkes jobbágynak évi 9 forint 22 dénár kötelezettséget jelentett. 173