Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 7. (Szolnok, 1992)
TANULMÁNYOK - Oroszi Sándor: Kisújszállás szerepe az erdészeti igazgatásban és kutatásban / 149. o.
lyek területe 40 ha körüli volt - mindenesetre jó munkaalkalmat biztosítottak a mezőgazdaság szocialista átszervezésével felszabaduló munkaerőnek. Ugyanígy nem elhanyagolható az a munkalehetőség, amelyet a Kisújszállás határában végzett erdőtelepítések jelentettek. A Nagyerdő körüli ültetések, a Kontai-erdő és a Gyalpártói-erdő kiegészítése, átalakítása, az 1960-as évek elején pedig a Varjasi-erdő telepítése 45 jelentősen növelte a város környékének erdősültségét. A vidéken természetesen nem voltak hagyományai az erdei munkáknak. Ezt a hiányosságot különféle tanfolyamok szervezésével igyekeztek pótolni. Az oktatás részben Szolnokon, illetve az ország más városaiban, részben helyben történt. 1956 nyarán-őszén Kisújszálláson tartottak szakmunkás vizsgára felkészítő háromhónapos tanfolyamot. Tizenheten (köztük nyolc nő) szereztek itt bizonyítványt. 46 Kisújszállás neve ezzel az erdészeti szakképzés történetébe is bekerült. A korabeli erdészeti szaksajtóban a Szolnok megyei, ezen belül a Kisújszállás környéki erdőtelepítések,fásítások 4 7 illetve a munkákban résztvevők gyakran szerepeltek. A korabeli stílusnak megfelelően, „jó is ... rossz is alapon tudósítottak az erdőgazdasági igazgató, 48 a kisújszállási erdészetvezető, 49 a karcag-apavári munkacsapatvezető 50 és a fogatos 5 ' munkaeredményeiről és gondjairól. Az 1960-as években ezek a tudósítások eltűntek, mint ahogyan elfogyott az erdőtelepítésre alkalmas terület is. A Kisújszállási Erdészet egy darabig a mezőgazdasági üzemekben és az út-, vasútfásításban talált munkát, de a téeszek megerősödésével, azok saját erdőtelepítési munkáival az erdészeti üzem ilyen irányú tevékenysége feleslegessé vált. Az erdészek reményeket fűztek a Tisza II. vízlépcsővel összefüggő fásításokhoz is, 5 de tudjuk, hogy ezzel kapcsolatban jelentős fásításokra nem került sor. A korábban több ezer munkást foglalkoztató Kisújszállási Erdészet szerepe mind az erdőgazdaságon belül, mind a városban (és környező településeken) jelentősen csökkent. Az erdőápolási munkákra nyáron ugyan még százas nagyságrendben alkalmaztak főleg diákokat, de ezek a munkák is hamarosan elfogytak. Az ipari üzemek megjelené45 * / Lásd bővebben: OROSZI Sándor: Nagykunsági erdőtelepítések és fásítások 40 éve. Agrártörténeti Szemle, 1987. 1-2. szám. 170-171. KEMÉNY Lajos: Szakmunkás vizsga Kisújszálláson. Erdősáv. A Szolnok megyei Állami Erdőgazdaság Üzemi Híradója, 1956. 9-10. szám. 3. 4 7 Lasd pl.: Szolnok crdosit. Erdőgazdaság, 1953. 20. szám. 4.; Példaadó fásítás Túrkevén. Erdőgazdaság, 1953. 21. szám. 2. Szolnok megye fásítása. Erdőgazdaság, 1954. 20. szám. 8-9. 4 9 A kisújszállási erdeszetvezeto tervet készít. Erdőgazdaság, 1954. 14. szám. 4. Az apavárai ... Erdőgazdaság, 1953. 13. szám. 12. Erdőgazdaság , 1954. 15. szám. 4. Képaláírás: „Akisújszállási erdészet apavári erdészkerületben Papp Ferenc fogatos havi tervét átlagban 105-110 %-ra teljesíti és közben két ekőosztályú csikót is felnevelt a népgazdaság számára." 5 2 MARTON Tibor: A második vízlépcsővel kapcsolatos erdőgazdasági feladatok. Az Erdő, 1967. 309-312.; MARTON T.: Ujabb kezdeményezés Szolnok megyében a fásítások folytatására. Erdőgazdaság és Faipar, 1967. 3. szám. 15-16. 159
