Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 7. (Szolnok, 1992)

TANULMÁNYOK - Oroszi Sándor: Kisújszállás szerepe az erdészeti igazgatásban és kutatásban / 149. o.

Ültetést 1952 tavaszán kezdték el. A fákat köztesműveléssel ápolták, sőt évente többször is megöntözték. Ezzel elsősorban a nyárfélék kiváló növekedését segítették elő. Uralkodó fafajok: óriás nyár, kocsányos tölgy, magas kőris, hársak, juharok, keskeny levelű ezüstfa. Az összesen 13 féle sávtípusba 83 fa- és cserjeféleség került. Ez a sokféleség ugyan kifogásolható, de a telepítéskor minden rendelkezésre álló fafaj megeredését, növekedését ki akarták próbálni.

38 Az így létrejött sávrendszer már az 1950-es évek végén lehetőséget adott bizonyos mikroklímátikus és egyéb megfigyelések elvégzésére. Amikor ugyanis hazánkban az erdősáv-rendszerek telepítését az első ötéves terv feladatai közé felvették, hazai tapasztalatokkal, mért eredményekkel még nem rendelkeztünk. Az első világháború előtt Rétfalun (ma: Wiesen, Ausztria),

39 a két világháború közötti időszakban pedig a Hanságban és Szabolcs megyében ugyan ültettek sávrendszereket,

40 de azok termésnövelő hatását rendszeres mérésekkel nem tudták igazolni. így „a sztálini természetátalakítási terv diadalát 41 hirdető erdősávok propagandája csak szovjetunióbeli eredményekre támaszkodott. Az ottani méréseket leíró tanulmányokban viszont - miként a füves vetésforgóval kapcsolatban is -, a tényleges, tudományosan igazolható adatok az igazolhatatlan, csak feltevéseken alapuló tételekkel keveredtek.

42 Ezért a szakemberek mindig is fenntartásokkal kezelték azokat. Szerencsére az 1950-es évek végén, amikor hazánkban elkezdték az erdősávok hatásának vizsgálatát, már egyre kevésbé a propaganda, sokkal inkább a valós eredmények, az igazolható állítások számítottak. Kisújszálláson legelőször 1958 őszén az Erdőmérnöki Főiskola munkatársai végeztek szélsebességre vonatkozó méréseket, majd további mikroklímatikai vizsgálatokat. Ezt később kiegészítették az erdősávok nevelésének és fakészletének kutatásai, miközben a legfontosabb kérdésre, az erdősávok mezőgazdasági termésnövelő hatására is megszületett a válasz. Kisújszálláson és az ország egyéb területein végzett mérések szerint a fák mikroklímát javító hatása következtében a kalászos növények átlagtermése 9,28 %-kal növekedik. Ez az érték átlagos, a különböző években 5-től 24 %-ig terjedhet, de mindenképpen alkalmas az erdősávok telepítésének indoklására. A sávok a hatásukat legjobban 50-70 hektáros táblák mellett fejtik ki, így a szántóterület 38 A telepítéshez lásd: SZML, SZÁEG Vegyes anyag. 1951-57. Egy eredményes fásítási programból (1958. máj. 16.) Kézirat. Debreceni Erdőfelügyeló'ség Szolnoki Osztálya. A Nagykunsági Kísérleti Intézet erdőgazdasági üzemterve. 1975-1984.; GÁL János - PÁNTOS György — PÁNTOSNÉ DERIMOVA T. - SZABÓ Ervin - VARGA Lajos : Adatok a. fásítás termőhelymódosító hatásához öntözőcsatornák mentén. Erdészettudományi Közlemények, 1960. 1—2. szám. 11. és Erdősávoka Nagykunságban. Erdőgazdaság és Faipar, 1966. 12. szám. 19. 39 .Ä BIRO Zoltán: Az erdész és a gazda. Erdészeti Lapok, 1942.110. Mezővédőfásítások és az Alföld fásítása. Bp. 1951. 13. ROLLER Kálmán: Mezővédő erdősávok telepítésének tanulságai és jövőbeni irányelvei. MTA Agrártudományi Osztályának Közleményei, 1952. II. 475. Lasd pl.: BODROV, V.A.: Az éghajlat (makrokhma) megváltoztatásának lehetősége erdőtelepítés útján. Erdészeti Lapok, 1950. 80-84.; CSEREMUSKIN, Sz. D.: A mezővédő erdősítés jelentősége a Szovjetunió mezőgazdaságának fejlesztésében. Erdészeti Lapok, 1950. 91—98. 157