Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 7. (Szolnok, 1992)

TANULMÁNYOK - Oroszi Sándor: Kisújszállás szerepe az erdészeti igazgatásban és kutatásban / 149. o.

„Ez a körülmény — írták - szükségessé teszi, hogy Szolnok megyében az erdészeti viszonyokat is mintaszerűvé fejlesszük." A megoldandó feladatokra létre kell hozni a Kisújszállási Erdőgazdasági Üzemvezetőséget, ahová Karcag, Kisújszállás, Mezőtúr, Túrkeve városok, továbbá Fegyvernek, Kuncsorba és Törökszentmiklós községek tartoznak. A szervezési munkákkal Tóth Bélát, a szolnoki mintakörzet felelősét bízták meg.

33 így kezdte el működését 1950. június elsején ismét Kisújszálláson egy erdészeti központ, amelynek első vezetője Keller Ernő lett. „Mi ... a természetet akarjuk legyőzni, amikor a Nagy-Alföldön az aszály pusztításait fapásztákkal, fasorokkal, erdőövezetekkel készülünk megfékezni - adták ki a jelszót az erdészeti szaksajtóban.

34 A természet ilyen irányú „leigázását természetesen legelőször a mintakörzetekben, így Kisújszállás környékén indították el. Az Öntözési és Talajjavítási Kutató Intézet kisújszállási kísérleti gazdaságában (a későbbi Nagykunsági Kísérleti Intézetben) megvalósított táblabeosztást és gazdálkodást „viljamszi komplexum néven propagálták.

35 A viljamszi rendszert is magába foglaló ún. füves vetésforgót a Szovjetunióban 1949-ben vezették be. Magyarországon az első ötéves terv 1951. évi módosításakor legalább 500 község határában tervezték ezt a módszert meghonosítani, amely nemcsak földművelési eljárást, hanem erdősávok létesítését és az öntözés kialakítását is jelentette.

36 A mintaterületet pedig Kisújszálláson hozták létre. A füves vetésforgó atyja V.R. Viljamsz volt. Elmélete szerint a növénytermelés három ágazatát: az erdészetet, a rétgazdaságot és a szántóföldi növénytermesztést egységes egésznek kell tekinteni. A rét évelő fűféléi a talajszerkezetet megjavítják, ezt felszántva - ún. kultúrszántással — kitűnő termőtalajt kap a növénytermelés másik ága, a szántóföldi termesztés. Viljamsz ebben a rendszerben nagy szerepet szánt az öntözésnek és az erdősávoknak is; ez utóbbiak védőhatása mellett történik a mezőgazdasági művelés.

3 7 A füves vetésforgót végül nemhogy ötszáz, de egyetlen község határában sem tudták Magyarországon meghonosítani, de az öntözéses művelés és a védősávok rendszere Kisújszálláson valóban kialakult. Számukra ez azért is fontos, mert a kisújszállási mérések szolgáltattak legelőször hazai adatokat a fák, fasorok, fapászták mezőgazdasági terméseredményeket növelő hatásáról. Lássuk azonban legelőször a telepítési adatokat! A kísérleti gazdaság mintegy 230 hektáros területét teljesen körülhatárolták erdősávokkal. Belül a 30-50 hektáros táblákat szintén erdősávokkal választották el egymástól. Az összesen 8200 méter hosszú sávrendszer összterülete kb. 25 hektár. Országos Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltár. Alföldfásítási Felügyelőség iratai. 1214/1950. OSVÄTH István: A Szovjetunió erdőgazdálkodása és a magyar erdőgazdálkodási fejlődés összefüggései. Erdészeti Lapok, 1949. 267. 3 5 * SZML XXIX. 4. Szolnok megyei Állami Erdőgazdaság iratai (Továbbiakban: SZÄEG) Vegyes anyag. 1951—57.; TÓTH Béla: Szolnok megye fásítási kérdései. Kézirat. 11. A fásítás jelentősége az aszály leküzdésében. H. é. n. (Bp. 1952.)8. 37 VILJAMSZ, V. R.: Talajtan. Bp. 1950. 8. 155