Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 7. (Szolnok, 1992)

TANULMÁNYOK - Oroszi Sándor: Kisújszállás szerepe az erdészeti igazgatásban és kutatásban / 149. o.

tehát jelentősen megváltoztatta a város magatartását. Pedig korábban a város a tbc elleni harc egyik lehetséges módját is a csemetekertben, az ott nevelt fák kiültetésében látta. „Bebizonyított tény — írta a polgármester 1930-ban -,hogy a növények a levegő felfrissítésére igen nagy befolyással vannak, mert portalanítják a levegőt. 21 Miként látjuk, itt újra a fák éghajlatra gyakorolt hatása bukkan fel. A kisújszállási alföldfásítási helyi megbízott feladatai közé tartozott az erdészeti kísérleti területek kijelölése és az ott folyó munkák irányítása. A Nagykunságban a legfontosabb munkát a szikesek erdősítése jelentette. Karácsony Sándor 1921-ben írt, még tényleges tapasztalatokat nem tartalmazó könyvében úgy vélte, hogy hosszú idő alatt ugyan, de a „silány szikesekre telepített erdő megközelíti a Duna-vagy Tiszamente áradványos, iszapos televényében nőtt erdőt. 2 2 A szikesfásítási kísérletekre Kisújszállás határában báró Diószeghy Tibor ajánlott területet. A Szolnok felé vezető vasút mellett lévő birtokot főleg a szikfásítás tervezett propagandája miatt vették fel a kísérleti területek közé. A vasútról ugyanis mindenki láthatja majd az eredményeket — vélték Jeszenszky Kálmánék —, de azok nem születtek meg. A kísérleti területnek kiszemelt részen a birtokos 1924 őszén saját költségén 700 m

2-t csertölggyel ültetett be, amelynek a megmaradása az első év végén csak 20 %os volt. Az állam erdészet 1925 tavaszán kőris és j apánakác csemetéket ültetett 840 m

2-en, de azoknak is csak 60 %-a érte meg az őszt.

23 Az eredmények elmaradása és az anyagi eszközök hiánya miatt a telep 1928-ban „minden támogatás és irányítás nélkül ... a nyulak áldozata lett. 24 Közben kiépült a püspökladányi szikkísérleti telep, úgyhogy a kisújszállásira sem volt a továbbiakban szükség. Az addig önkéntes alapon folyó gazdasági fásítások az 1923. évi alföldfásítási törvénnyel országos előírássá váltak. Kisújszállás a törvény hírére szabályrendeletet alkotott a „város utcáinak, udvarainak, köztereinek s a külhatáron lévő tanya-udvaroknak kötelező befásításáról." Benne az utcákról történő fakivágást engedélyhez kötötték, ugyanakkor elrendelték: „(a) város belterületén levő utcák, közterek, udvarok, úgyszintén a külhatáron levő tanyaudvarok, hol jelenleg fák nincsenek, a szabályrendelet jogerőre emelkedésétől számított 3 év alatt befásítandók. 2 5 1927-ben a kisújszállási erdőhivatal területén elkezdődtek az alföldfásítási öszszeírások és kijelölések. A munkák részleteit itt nem ismertetnénk,

26 csak két, KisújIdézi: OROSZLÁNY Gábor (Szerk.): Nagykun városok. Karcag, Kunmadaras, Turkeve, Kunszentmárton, Kunhegyes, Kisújszállás. 1920-1930. Karcag, 1930. 181. Hódosi KARÁCSONY Sándor: Az Alföld fásításáról és erdősítéséről, különös tekintettel a szikes vidékekre. Kisújszállás, 1921. 26-27. 23 OL K-I84. 1925-A/3-1083. A szolnoki erdőfelügyelőség felterjesztése. 24 Uo. 1930-2-10.444. (11.835/1930) ROTH Gyula: Az alföldfásítási kísérleti telepek ... 25 Uo. 1930-2-10.121. (64.112. 11.225/1929/2.) A szabályrendelet teljes szövege olvasható: OROSZI Sándor: Kisújszállás szabályrendelete az Alföld fásítása érdekében. Az Országos Erdészeti Egyesület Erdészettörténeti Szakosztálya Közleményei. XV. Szerk.: HILLER István. Bp. 1987. 15-21. Lásd: OROSZI Sándor: Az alföldfásítás a két világháború között Magyarországon. Bp. - Szolnok, 1990. 153