Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 7. (Szolnok, 1992)

TANULMÁNYOK - Cseh János: Kora népvándorlás kori telepleletek Kengyel határában / 9. o.

A földbe süllyesztett aljú lakóépítmény szabályos négyszög, közelebbről négyzet alakú volt, az északi oldalon szögletesebb, a délin ívelődőbb sarkokkal. Egyenes az északi és a keleti fal, míg a nyugati valamelyest kifelé ívelődött, a déli pedig határozottabban befelé. A gödör napnyugati-napkeleti irányban a fő oszlophelyek vonalában a leghosszabb, 305 cm. Erre merőlegesen meg lehet adni egy 310 cm-es maximális és egy 280 cm-es minimális értéket. Alapterületet számítva 8,5—9 m

2-t kapunk. A hajlék úgy helyezkedett el, hogy nyugat-keleti középtengelye 7-8°-kal tért el dél, ill. észak felé. Az oldalfalak a bárhol másutt megfigyelhetőekkel egyezően függőlegesek, kissé ívelődően kapcsolódva a padló földjéhez. A nyugati ágashely mellett, attól délre, kb. 50 cm hosszúságban, arrafelé ellaposodóan 20 cm széles, a járószinttől mérve 6 cm magas, padkaszerű jelenséget figyeltünk meg. A padló — néhány cm-es szintkülönbséget mellőzve - összességében vízszintesen, egysíkban húzódott, közepes keménységű (lejártságú - letaposottságú) volt — a falak mentén úgy 30—40 cm szélességben ennél kevésbé kompakt sávval. Legalább háromtucatnyi állatjárás-/karóhelyszerű jelenséget észleltünk, egyenletes szóródásban, melyeket pontosabban nem kutattunk, dokumentáltunk. A padló mélységadatai a megnyesett felülettől mérve: az északnyugati sarokban — 18 cm, az északkeletinél —27 cm, a délkeleti szögletben -32 cm, a délnyugatinál pedig -26 cm. A ház járószintjébe hat oszlophely, ül. ahhoz hasonló beásás mélyedt. Azok a pontok, amelyek a legnagyobb valószínűséggel hozhatók összfüggésbe a favázzal, a nyugati, a keleti, a középső és az északi falnál lévő, míg a déli részen a sarkok közelében elhelyezkedőknél ilyen rendeltetésben nem lehetünk egészen bizonyosak. Ezeknek a viszonylag sekélyebb beásásoknak az adatai az alábbiak. A napnyugati ágashely: éppen a fal mellett került kibontásra, szabályos kör alakú, 37 cm méretű, függőleges oldalfalú, ám a ház belseje felé lejtős aljú (szintkülönbség 8—10 cm) volt, s 18 cm mély. Fölül lazább-hamusabb betöltődésből cserép/patics és állatcsont került ki. Utalhatunk még arra, hogy felemélységben középső részén kerek, 10—15 cm átmérőjű sötétes folt rajzolódott ki, körötte tömörebb agyagos-humuszos „pettyes földdel (értelmezése: talán faoszlopnyom ?). A keleti cölöphely: úgy 8 cm szélességben lépte túl az oldalfal síkját, elég szabályos kör formájú, és 35 x 33 cm nagyságú beásás volt. Fala függőlegesen süllyedt, nyugati irányban 6—8 cm-rel mélyülő aljrésszel. Mélységére —15 cm-es adatot vettem föl. Belőle szemcsés szürke cserép került elő. A középső beásás: a kiegészítő ágas helyét pont a kunyhó közepén bontottuk ki. Szabályos kerek formát rajzolhattam müliméterpapírra 21 x 20 cm-es átmérővel;—25 cm mélységű, hengeres, egyenes-teknős fenekű volt. Betöltődését tömörebb „pettyes humuszos-agyagos kevert föld alkotta. Az északi oldalnál, annak éppen közepén föltárt folt: szorosan a ház széle mellett helyezkedett el ovális formával, 37 x 35 cm-es mérettel, 12 cm-es mélységgel, teknős aljjal. Töltelékföldje fölül paticsosabb, lentebb „rendes kevert föld volt. A délnyugati saroknál előtűnt beásás: közvetlenül a déli házszél mellett tártuk föl. Ovális alakot, 35 x 32 cm-es nagyságot, függőleges falat, egyenes aljat és 35 cm-es mélységet figyeltünk meg. A gödör néhány, 4-5 cm szélességben a földbe ásott építmény oldalfalába is benyúlt, oldalnézetben egy szabálytalan ovális-szögletes, kb. 30 x 20 cm-es üreget képezve. A gödör lazább töltelékföldjében cserepet és állati csontot is leltünk. A délkeleti jelenség: az előbbihez hason 14