Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 7. (Szolnok, 1992)
TANULMÁNYOK - Tolnay Gábor: Szarvasmarhatartás Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében a két világháború között / 133. o.
tapasztalható: Az egyik az 1 kat. holdon aluli szántóval rendelkező kategóriában található, amelyben az állatsűrűség csökkenése a 66 %-ot is meghaladja. A másik a vármegyei átlag, ahol a csökkenés jóval mérsékeltebb, mindössze 14 % körül mozog. Ugyancsak magas — 39 %-os — csökkenésről adhatunk számot akkor is, ha a szarvasmarha állomány 1000 lakosra vetített arányát vizsgáljuk vármegyénkben. Ez 1895-höz képest 320-ról 195-re esett vissza a 40 év alatt. Ez az adat az országos átlag közelében van. Ez 317-ről 199-re csökkent és jóval felülmúlja az alföldi adatokat, amely 241-ről 122-re esett vissza. Utolsóként a vármegyei szarvasmarha-állomány mennyiségi változását vizsgáljuk meg az 1911. és 1935. évi állat összeírások adatai alapján (Lásd a 6. számú táblázatban.). 24 A gazdaságok száma esetében megállapítható, hogy folytatódik a birtokaprózódási folyamat. Ezen a spontán aprózódási folyamaton túl azonban a Nagyatádi-féle földreform hatása is nagy mértékben érezhető. 25 Negyedszázad alatt a 100 kat. hold alatti birtokok száma több, mint 90 %-kal nőtt, de az összes földbirtok esetében is majdnem eléri a 89 %-ot. Mintegy 30 %-os csökkenés tapasztalható a vármegye ezer kat. hold feletti birtokainak számában, de még 17 %-os a csökkenés az 500-1000 kat. hold közötti kategóriában is. Az összes szarvasmarha vármegyei darabszáma 25.145-tel csökkent, ez 23,6 %os apadást jelent. Legnagyobb csökkenés az ezer kat. hold feletti kategóriában tapasztalható - 45,7 %-os —, legkisebb a 100 kat. hold alattinál, mindössze 12,5 %-os. Ugyanakkor a nemenkénti összesítés a fejős tehenek számának növekedését mutatja abszolút számokban is, százalékosan is. (Majdnem 14 %-os a növekedés!) De nőtt a hízó tehén száma, aránya is. Mi alapján alakult ki ez az összkép? A bikák esetében a részesedési arányt tekintve a növendékek emelkedést mutatnak a 100 kat. holdas kategóriától felfelé mind a négy kategóriában (Érdekes, az „összesenben" nem!), de abszolút számokat tekintve csak az 500—1000 kat. holdas kategóriában mutatkozik mindez. A tenyészbikák száma viszont a 100—1000 kat. hold közötti gazdaságokban nőtt legintenzívebben. A hízó és a selejt növekedése viszont a két legmagasabb kategóriára jellemző, összesítésben ugyancsak a két legmagasabb birtok-kategória — de főleg az 500-1000 kat. holdas nagyságcsoport - jelentősége nőtt meg. Összefoglalásul elmondhatjuk, hogy a bikáknak a szarvasmarhákon belüli aránya a kisüzemekben csökkent, a nagyüzemekben emelkedett. A számszerű adatokat vizsgálva megállapítható, hogy a bikák számszerű jelentőségében az 1911. és az 1935. évi helyzet között nem igen van jelentős különbség egyik üzemcsoportban sem. Az viszont kétségtelen, hogy a nagyobb üzemek bikatartása jelentékenyebb. Azt is kimondhatjuk és elfogadhatjuk, hogy a nagygazdaságokban a bikák aránya növekedett, mert hiszen az apaállattal nem rendelkező, illetve bikaneveléssel nem foglalkozó törpebirtokosok száma, és így állatállománya határozottan nagyobb lett. Ezért 1935-ben aránylag csekélyebb lett a bikák részesedése a 100 kat. holdon aluli 24 Az 1911. évi állatstat. 38^5. és 110-117.; Az 1935. évi mg. stat. 112. köt. 494-495. 25 TOLNAYG. 1987. 133-175.; TOLNAY G. 1991/2. 22-31. 142
