Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 7. (Szolnok, 1992)
TANULMÁNYOK - Tolnay Gábor: Szarvasmarhatartás Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében a két világháború között / 133. o.
1000 kat. hold feletti kategóriában van. Itt az 1911. évi felmérés kivételével egy harmadik tetőponttal: az 1 kat. hold alatti szántóföld nélküli kategória mintegy 9 %-os részesedésével. A vármegyében mindhárom időpontban egyformán a 100 kat .holdon aluli gazdaságokban volt a szarvasmarha-állomány zöme. Míg ez 1895-ben nem volt döntő többség 1-100 kat. holdas gazdaságokban 48,22 % volt az állomány részesedése, addig 1911-ben ez az arány már 59,61 %-os, 1935-ben pedig 68,33 %-os volt. 1935-ben már az 1-50 kat. hold közötti gazdaságok is meghaladták, és az 5—100 kat. holdas gazdaságok is majdnem elérték az 57 %-ot. Mindhárom csoportosítás esetében növekszik a százalékos részesedési arány az évek múltával, csupán 1935-ben csökken az 1—5 kat. holdas kategóriában. Ez egyértelműen az 1911. évi földnélküli kategória igen magas - 9596 számos egyed, amely főleg tehenekből állt — állománynak köszönhető. Ebből csak szarvasmarhát tart 1385 tulajdonos, állományuk 2361 állat. 8 Nem hallgatható el az a tény sem, hogy abszolút számokban igen jelentős mértékben csökkent a szarvasmarhák száma. Míg 1895 és 1911 között mintegy 30 %-os emelkedés következett be, addig 1911 és 1935 között majd 24 %-os csökkenés mutatható ki. Mindkettő magyarázata kézenfekvő. A szürke magyar fajta visszaszorulásában a döntő időszak 1895 és 1911 között következett be. Az új fajták, különösen pedig a szarvasmarha tenyésztésben az úgynevezett törzsállományok (pepinériák), a minőségi változás hordozói voltak. A tarka állomány nagyobb produkcióra alkalmas fajtát képviselt, amelyet rendszerint gyorsabban lehetett tenyésztésbe venni és a termelésbe is korábban lehetett beállítani, mint a korábban tenyésztett szürke magyar fajtát. Ezek az előnyök vonatkoznak a szaporulat biztonságosabb felnevelésére is. Az igényesebb fajták tartása tehát azt eredményezi, hogy az állatok termelése jóval meghaladja a régi fajta termelését, ami a 30 %-os emelkedést is magyarázza. 9 A vármegyénk 1935-re történő visszaesését ezen földnélküli kategóriában jórészt a dekonjunkturális viszonyokkal lehet magyarázni, amely az agrárválság kísérőjelenségeként csak elmélyítette azt a helyzetet, amely a trianoni békeszerződés következményeként beálló kereslet hiányában — és a vele párhuzamosan bekövetkezett állomány csökkenéssel — is jelentkezett az állatállományban. A vármegyében amúgy is viszonylag alacsony szarvasmarha-állomány annak tudható be, hogy vidékünkön kiéleződtek a mezőgazdasági fejlődés problémái. Ennek a folyamatnak csak kísérő jelensége volt a Hortobággyal érintkező területeken még az 1930-as években is fellelhető külterjes szarvasmarhatartás. Ez és a piachiány jórészt a magyarázata a mintegy 24 %-os állomány csökkenésnek. 1 ° A szarvasmarha-állomány változásaira utaló abszolút számok csak azok főbb vonulatait jelölik. Pontosabban, a valóságot jobban megközelítő értéket a számos8 Az 1911. évi állatstat. 156-161. 9 Vö. KIRÁLY I. 1982. 65-66. Vö. GUNST Péter: A mezőgazdasági termelés története Magyarországon (1920-1938). Bp. 1970.318. 138