Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 7. (Szolnok, 1992)

TANULMÁNYOK - H. Bathó Edit: Az okszerű méhészkedés kialakulása a Jászságban / 117. o.

Egy—egy hosszan tartó száraz időszak igen keményen sújtotta a legjobb méhgazdaságot is. Ilyen sikertelen esztendőről és annak következményeiről ír a Jász Hírlap 1922. január 29-én: „Az öt hónapig tartó nyári szárasság a magyar méhészetet súlyos helyzet elé állította. Nagyon sok méhcsalád elpusztult és több méhészet megszűnt. A méhek teleltetésére való ellátás nagyon rossz, mert méz alig termett. A pénzügyminisztérium 10 vagon denaturált cukrot bocsátott a méhészek rendelkezésére, azonban eddig csak 5 vagon cukrot osztottak ki, a fennmaradóit cukormennyiséget a tavaszi etetésre osztják szét a méhészek között. A méz ára ma a termelőknél 110—120 K. A piacon 140—150 K. A méhészek most aktiót indítottak, hogy a Pénzügyminiszter a méhészetek megadóztatását ejtse el, mert az adóztatás a még megmaradóit méhészeteket is terjesen tönkretenné."

44 Hasonlóan veszélyt jelentettek a méhgazdaságokra a gyakran előforduló, különböző méhbetegségek (hasmenés, nyúlós költésrothadás, méhtetű),

45 amelyek megelőzése, gyógyítása illetve a fertőzés továbbterjedésének meggátolása komoly hozzáértést, nagy szaktudást követelt a méhészektől. A Jászságban is, mint az ország legtöbb vidékén jobbára a tanítók és az iparosok foglalkoztak méhészkedéssel, a gazdák nem szerettek bíbelődni vele.

46 A legtöbb községben a kis fizetésű falusi intelligencia sokszor rá is szorult, hogy szerény jövedelmét a méhészkedésből befolyó jövedelmekkel kiegészítse.

47 A méz megfelelő áron, haszonnal való értékesítése azonban sokszor komoly problémát jelentett. A Jász Hírlap 1925. október 18-i számában a következőket olvashatjuk az értékesítési gondokról: „Három szerencsétlen mézelő év súlyosan pusztította a hazai méhészetet. Mikor végre egy jó mézelő év jött, a hazai méhészek nem képesek annak hasznát látni, mert a spekuláció által leszorított árak oly mélyre sülyedtek, hogy príma mézünk olcsóbb a cukornál, holott belső tápértéke annál jóval nagyobb ... A Kamara külföldi cégekkel tárgyal, az itthon kótya-vetye árban forgalmazásra kényszerült méznek oly árban értékesítésére, amely a magyar méhészeket joggal megilletné.

,,48 A Jászsági Méhészegylet mellett az 1940-es években sorra alakultak a Jászság falvaiban az önálló méhészkörök. Elsőként 1941. november 1-én a Jászárokszállási Méhészkör alakult meg 66 taglétszámmal. Tisztségviselői a következő személyek voltak: elnök: Thiel Bernát, alelnök: Sós Péter Pál, titkár: Ficek Antal, jegyző: Szabó Miklós, pénztárnok: ifj. Demény Sándor. 49 A Jászjákóhalmi Méhészkör 1942. február 9-én alakult. Elnöke: Varázik Antal, alelnöke: Szentesi Béla, titkára: Szaki Sándor, jegyzője: Terjéki Béla, pénztárnoka: Molnár Imre volt.

50 Végezetül 1944. 44 Jász Hírlap, 1922. január 29. VI. évf. 5. sz. 45 ZSJDEI Barnabás: A méhészkedés 12 hónapja. Bp. 1990. 51-52., 142-143., 149-150. 46 , , , , , , , , , HERBERT János: Jaszarokszallas nagyközség monográfiája. Karcag, e.n. 171. 47 KOTICS József: Népi meheszkedes Gömörben. Gömör néprajza. XVIII. Debrecen, 1988. 131. 48 Jász Hírlap, 1925. október 18. VH. évf. 42. sz. 5. 49 SZML KL-es iratok. Egyesületi Mutatókönyv. II. köt. 384. Vö. BALLÁ F. - WIRTH I. 1991. 36. 50 SZML KL-es iratok. Egyesületi Mutatókönyv. II. köt. 406. Vö. BALLÁ F. - WIRTH I. 1991.42. 130