Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 7. (Szolnok, 1992)
TANULMÁNYOK - H. Bathó Edit: Az okszerű méhészkedés kialakulása a Jászságban / 117. o.
megkezdette és meghonosította az okszerű méhészetet és folytatja azt ma is lankadatlan szorgalommal. A vándortanár hétfőn utazott el." 28 Az okszerű méhészkedés elterjedését szorgalmazta és támogatta az 1879-ben megalakult Jász-Nagykun-Szolnok megyei Gazdasági Egylet is, amelynek hét szakosztálya közül egy a méh és selyembogár tenyésztésével foglalkozott. 29 Az időközönként megjelenő egyleti évkönyvben mindig közöltek a méhészet kérdéseivel kapcsolatos hasznos tudnivalókat. így például a mezőgazdasági törvényeknek a méhészetre vonatkozó intézkedéseit: ,,Kirepült méhraját a tulajdonos, ha nyomban a keresésére indul, másnak telkén — szükség esetén a községi elöljáróság közbenjötte mellett — keresheti és elfoghatja. Ilyen esetben azonban a netán okozott kárt tartozik megtéríteni. Ha a méhtulajdonos raját két nap alatt nem kereste, s el nem fogta, a raj annak tulajdonává válik, kinek birtokán letelepült, vagy aki azt a két napon túl elfogta. Ha valamely méhesben költésrothadás üt ki, a rothadásos törzsek a baj felismerése után azonnal megsemmisítendők. Ha ez elmulasztatnék, a községi elöljáróság köteles a megsemmisítés iránt intézkedni. Aki a törvény eme intézkedése ellen vét, kihágást követ el és 100 koronáig terjedő pénzbüntetésre büntethető.' 30 Az 1870-es években alakultak meg országszerte az első méhészeti egyesületek. A példát a jászsági méhészek is követték, s 1897-ben 18 fővel megalakították aJászsági Méhészegylet et. 31 Elnöknek Hegedűs Győzőt, alelnöknek Ring Károlyt, titkárnak Túri Károlyt, jegyzőnek pedig Kupits Ferencet választották. 32 Az egylet székhelye Jászberényben a Bercsényi úti általános iskolában volt. Pecsétjükön egy méhkast ábrázoltak, alatta a Lehel kürt a következő körirattal: „Jászsági Méhészegylet, Jászberény. Az egylet működésének célját alapszabályukban határozták meg: ,,Az egylet czélja: az okszerű méhészkedés ismertetése, fejlesztése és terjesztése. Az egylet czélját a következő eszközökkel igyekszik elérni: a./ Figyelemmel kíséri területén a méhészeti viszonyokat, kutatja a netaláni hátramaradás okait és azok elhárítására törekszik. Tanulmányozza a méhészet előhaladását, a hasznos újításokat, azokat alkalmas módon ismerteti. b./ Méhészeti könyvtárat állít fel, hogy úgy a hazai, mint a külföldi méhészet állása- és előhaladásáról tudomást szerezzen magának. Jászság, 1893. augusztus 26. 34. sz. 5. 2 9/ * Jasz-Nagykun-Szolnok Megyei Gazdasági Egylet Evkönyve 1879-1883. évekről. 1884. 13. 30 r Jelentés a Jasz-Nagykun-Szolnok varmegyei Gazdasági Egylet hat évi működéséről (18971903), 1903. 164. 3 1 ^ / / Az egylet nehany helyen Jászberényi Méhész Egylet néven szerepel, de az alapszabályban egyértelműen Jászsági Méhészegyletről írnak. 32 ' Jasz-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár (Továbbiakban: SZML) KL-es iratok. Egyesületi Mutatókönyv. I. köt. 101., 109. Vö. BALLÁ Ferenc - WIRTH István: Egyletek, egyesületek a Jászságban 1867-1919. Jászapáti, 1991. 40. 127